hirdetés
szerkeszti: Hegyi Réka
transindex projekt
partenereink

HAMLET ADATBANK

erdélyi előadások & kritikák

sztár
keresés    

* Figura Stúdió Színház, Gyergyószentmiklós

Moliére

Scapin furfangjai


Szereposztás:

Argante   Veress László
Géronte   Salat Lehel
Octave   Barabás Árpád
Leander   Bajkó László
Zerbinette   Polgár Emília
Jácint   Blénessy Enikő
Scapin   Szabó Tibor
Szilveszter   Kozma Dávid
Haláruslány   Tamás Boglár

rendező:   Béres László
dramaturg:   Sebestyén Rita Júlia, m.v.
díszlettervező:   Cristian Gătină, m.v.
jelmeztervező:   Cristian Gătină, m.v.
színpadi mozgás:   Liviu Matei, m.v.

Bemutató időpontja: 2004.05.14.

Scapin furfangjai – Figura változatban

Mindenféle mende-monda keringett a legújabb Figura produkció bemutatóját megelőzően Gyergyószentmiklóson. Kezdve attól, hogy nem lesz "elvont", mint a Figura általában, egészen addig, hogy végre egy "tisztességes" darabot "tisztességes" módon adnak elő.

Őszintén szólva vegyes érzelmekkel ültem be a nézőtérre, s míg el nem kezdődött az előadás azon töprengtem, vajon a Figurától idegen, merev módszerekkel rendezett, klasszikus, hatalmas díszletes előadást látok-e majd. Félelmem hamar eloszlott, ugyanis Béres László rendező szimbólummal indított. Apró papír-hajócskákkal szórták be a teret, ami egyformán utalhatott a kikötőre, ahol a cselekmény játszódott, de jelképezhette akár a mai életviszonyok, életérzések labilis, lélekvesztőben himbálódzó voltát is.

Molière története egyszerű: a zord apák, gyermekeik megkérdezése nélkül, eldöntik, hogy összeházasítják őket. A tulajdonképpeni konfliktus pedig két generáció között csúcsosodik ki, a saját érdekeiket gyermekeik boldogsága fölé emelő apák, és az őszinte, tiszta szerelemért küzdő ifjak között. A világirodalomban számos szerző, sokféle változatban feldolgozta ezt a témát. Molière darabja attól érdekes, hogy a civódók fölé emeli Scapint, az intrikust. Ő az, aki mindenkiről mindent tud és saját elképzelése, lelkiismerete szerint avatkozik bele a cselekménybe. Van, akinek önzetlenül segít; másnak kényszer hatására teszi ugyanezt; néha csekély ellenszolgáltatást vár, miközben megint másokat szabályszerűen átver. Mindezt igazi "figurás játékossággal", szellemesen, pajkos színészi játékkal aláhúzza a Scapint alakító Szabó Tibor.

A cselekmény happy enddel végződik: kiderül, hogy a rég elveszettnek vélt leány épp az az ifjú hölgy, akibe Octave szerelmes lett; Leander és Zerbinet frigye elől is elhárulnak az akadályok. Mindenki boldog, és eufóriás hangulat uralkodik a színpadon, csupán Scapinről nem lehet tudni, hogy éppen haldoklik, vagy csupán tetteti magát. Elméletileg Scapinre már nincs többé szükség. Az önző, monomániás társadalmakban csupán addig van szükség az ilyen figurákra, míg mindenki hasznot húz belőlük. Utána akár meg is halhatnak... Csakhogy a Scapinhez hasonlatos jóindulatú, bajkeverő balekokkal tele van az élet nagyszínpada is.

Jánossy Alíz

*****
Jean-Baptiste Poquelin Molière Párizsban született 1622-ben. Apja egyike volt annak a nyolc kárpitosnak, akik abban a megtiszteltetésben részesültek, hogy a király kárpitosaként a palota bútorait és textilborítását gondozzák. A fiút a legjobb iskolákban taníttatták (például a párizsi Clermont-ban), és igen korán bejárása volt a királyi udvarba. Mindez azonban nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy vonzalmat érezzen a kárpitosi mesterség iránt. Az ifjú Molière inkább abban tűnt tehetségesnek, hogy mélyen vallásos anyjának kedvenc papját parodizálja. Végül az apja műhelyével szomszédos két színjátszó hely, a Pont-Neuf és az Hôtel de Bourgogne megtette hatását: huszonegy évesen meglapítja első színtársulatát, szerelme, a tehetséges színésznő Madeline Béjart segítségével. Az Illusztris Színház elnevezésű társulat évekig vándorol és nyomorog anélkül, hogy a legkisebb sikert aratná. Nagy nehezen sikerül elérniük, hogy 1658 októberében XIV. Lajos megnézze egyik előadásukat. A borzalmas tragédia természetesen nem nyeri el a király tetszését, de Molière nem hagyja kicsúszni a kezéből a lehetőséget: engedélyt kér arra, hogy bemutassák saját darabját, egy korai komédiát is. Ettől a naptól kezdve Molière és társulata a Napkirály szeszélyes erkölcsi és anyagi támogatását, az irigy konkurensek áskálódását, és a legmagasabb elvárásokból adódó rettegést élvezi. Elnyerik a „Király Társulata” címet, és az elkövetkező években főként Molière darabjait játsszák, saját rendezésében, és gyakorta az ő főszereplésével. Éppen a Képzelt beteg hipochonder Argante-ját játssza, amikor rosszul lesz, ám minden intés ellenére befejezi az előadást. Még aznap este meghal Rue Richelieu-beli lakásán. Temetését az egyház megtagadja, majd négy nappal később XIV. Lajos engedélyt ad rá, hogy a Saint Joseph temetőben titokban, éjjel elföldeljék. Fejfát a királyi kárpitosok emeltettek neki.

Kilenckor kivitték a házból a fakoporsót. Elöl két pap haladt némán. A koporsó mellett fiúk mentek, szerpapi fehér ingben, és hatalmas viaszgyertyákat vittek kezükben. A koporsó mögött az égő fáklyák rengetege hullámzott, a kísérők tömegében híres embereket lehetett látni: Pierre Mignard festőt, La Fontaine meseírót, Boileau és Chapelle költőket. Mindnyájan fáklyát vittek kezükben, és mögöttük sorban haladtak fáklyákkal a Palais-Royal színtársulat színészei, és végül, a mintegy kétszáz főnyire nőtt embertömeg. Amikor az egyik utcán elhaladtak, valamelyik házban kinyílt az ablak, és a fejét kidugó asszony hangosan kérdezte:
- Kit temetnek?
- Valami Molière-t – felelte a másik asszony.

Mihail Bulgakov

***

A Scapin furfangjait komolyan kell vennünk. Csak így derülünk rajta igazán. Meghökkentő a darab vadsága. Hagyományosan gyakran egyszerű, könnyű kis komédiaként tartottak számon. Ezúttal azonban nem ez a felfogás érvényesül. Az emberi kapcsolatok, a szenvedélyek hullámzása táplálja a komikumot, anélkül azonban, hogy a komédia „szertelen és légiesen könnyű” lenne.
Végül is Scapin meghal a darab végén.
Vagy csak tetteti? Senki nem tudja. Hát, csak haljon meg, mi pedig vigadjunk! Nincs még egy olyan komédia, amiben a halál – még ha csak színlelik is – lenne a megoldás. Milyen különös ötlet!

Jean-Louis Benoit


Kapcsolódó


Adatbázisunk folyamatosan bővül, az adatok még nem tükrözik a teljes valóságot.
A Hamlet.ro tartalma a Creative Commons jogvédelmi elvei szerint használható fel.
Érvényes XHTML    Érvényes CSS    Töltsd le a Firefox-ot    Creative Commons License