Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy
Pierre-Augistin Caron Beaumarchais
Figaro házassága, avagy Bolond 1 őrült nap!!!
Szereposztás:
Almaviva gróf, Andalúzia tartományi főbírája | Diószegi Attila | |
Grófnő, a felesége | Pál Ferenczi Gyöngyi | |
Figaro, a gróf inasa, a kastély várnagya | Nagy Alfréd | |
Zsuzsi, a grófnő első komornája, Figaro jegyese | Szalma Hajnalka | |
Chérubin, a gróf első apródja | Dávid A. Péter, m. v. | |
Bazilio, a grófnő zenetanára | Kolcsár József | |
Antonio, a kastély kertésze, Zsuzsi nagybátyja | Kőmíves Mihály | |
Pedrillo, a gróf lovásza | Márton Lóránt | |
Fanchette, Antonio lánya | Fekete Mária |
fordította: | Forgách András | |
díszlettervező: | Csiki Csaba | |
jelmeztervező: | György Eszter | |
zeneszerző: | Ardeleanu Daniel | |
korrepetitor: | Cserkész Emese | |
dramaturg: | Nagy B. Sándor | |
rendező: | Zakariás Zalán |
Bemutató időpontja: 2008.12.10.
Násznép, néma szereplők: Keresztes Ágnes, Csudor Eszter, Deme Hanni, Páll Emese, Demeter Emőke, Tuzson Ágnes, Gothárd Edina, Kis Mercédesz, Barabás Ágota, Kész Blanka, Szőcs Zsuzsa, Jakab Melinda,
Nagy-Babos Rebeka
Figaro látszólag jókedvűen és nagy igyekezettel szolgálja a hatalmasokat, de szolgálatában nincs semmiféle megalázkodás: találékonysága, kifogyhatatlan jókedve és ötletessége maga a lázadás. Nemcsak főszereplő, hanem az előadás mozgatórugója, játékmester, aki a darab során megpróbál mindent elkövetni annak érdekében, hogy szerelmével méltóképpen egybekelhessen. Célja elérésében elsősorban egy szoknyavadász gróf és annak „hősszerelmes” fiatal apródja akadályozza, de végül – sok-sok indulat, sóvárgás, gyanakvás és kíváncsiság után – mindenki megtalálja párját. A szereplők időnként személyes vallomásokban osztják meg a nézőkkel gondjaikat, vágyaikat, arra törekedve ezáltal, hogy a szerelemről való különféle elképzeléseiknek még nagyobb hangsúlyt adjanak. Nem a boldog végkifejlet, hanem a hozzá vezető nevettető bolyongás az, ami csodává magasztosítja ezt a legemberibb érzést.
A Figaro házassága azért tud ma is friss és aktuális lenni, mert túl politikán és a korabeli társadalmi igazságtalanságok leleplezésén mindenekelőtt a szerelemről szól, úgy, hogy a darabbeli szereplők életük minden lényeges megnyilvánulására kiterjedően ábrázolt emberek, nem egy-egy jellemvonás megszállottjai vagy éppen a hagyományos ostoba arisztokrata/talpraesett szolga-ábrázolások újabb változatai. Ha nem lennének ennyire frissek és élők a szereplők, ha nem lennének ilyen elevenek és szellemesek a dialógusok, Beaumarchais 1778-ban született darabja régen a felejtés homályába merült volna kora számtalan cselvígjátékával együtt.
Kapcsolódó
A Hamlet.ro tartalma a Creative Commons jogvédelmi elvei szerint használható fel.