HAMLET

Sőregi Melinda

KICSIT MINDEN

Ariel Napok: mini évad Marosvásárhelyen

[2007. Oct. 30.]

Nagy kérdés, hogyan tud a jövőben harmonikusan együttműködni a bábszínház a kísérleti színházi törekvésekkel, lesz-e mód a gyerekekkel való külön törődésre vagy felolvasószínházi bemutatókra.

Négy napos fesztivállal kezdte az évadot a marosvásárhelyi Ariel Színház. Szerepelt a programban román és magyar nyelvű gyerekelőadás, voltak felnőtt előadások, felolvasószínházi bemutatók az egri Harlekin Bábszínház vendégjátékával együtt.

Alig ér véget az egriek bemutatója, még gyerekek zsibonganak a teázóban, miközben már kortárs amerikai darab felolvasása kezdődik a pincében, kizárólag felnőtteknek. Sűrítetten ugyan, de a minifesztivál leképezi a színház hétköznapi működését is, a sokszínű, sokféle műfajból összeálló program pedig jól mutatja az Ariel sokféleségét és jelzi azt is, milyen bonyolult feladat a különböző előadástípusok és korosztályok összehangolása.

A felolvasásra kiválasztott színdarab Brian Dykstra Strangerhorse című műve, mely a mai New Yorkban játszódik, tipikus amerikai figurákkal és problémákkal: nagymenő drogdíler kontra konfliktusos meleg szerelmes pár. Sok-sok szöveg,

némi krimi-izgalom, és fapados moralizálás.

A cselekményvezetés és a mondanivaló több lépéssel előre kiszámítható, viszont a rutinból helyenként szellemes verbális megoldások születnek. Nem így Kelly Stuart friss szövegével, melyet Overdose címen Alina Nelega rendezett. Konfliktus- és karakter-mentes szószínház ez az amerikai valóság felszínéről.

Mese a halászról és a kis halról
Megosztja a nézőket az előadás: egyesek lelkesen tapsolnak, mások ijedten menekülnek a teremből. A cím mindenesetre jelzésértékű: túl sok a szócséplés, a lelkekben való trendi vájkálódás, a média-repríz, és nagyon kevés a mondanivaló, a valóságos emberi tartalom.

Az egri társulat nem a mai valóságból merít, hanem egy klasszikus Puskin-mesét dolgoz fel, animál a szemünk előtt. A bolgár Magdalena Miteva rendezése a felnőtteket is harsány nevetésre készteti: közös öröm és felszabadultság uralja a termet. Ritkán és csak az igazán jó előadásokkor látni, hogy a nézőt korosztálytól függetlenül is elbűvölheti egy-egy produkció. A mese az öreg halászról és az aranyhalról szól. És persze

a halász intenzív magánéleti problémájáról:

a házsártos feleségről. A színpadon neon-fénnyel megvilágított gumifonalak segítségével elevenedik meg a tenger, az öreg halász, és még számos csoda. Modern csodák is, mosógép például, de régebbi csodák is, például aranyhalak.

A fiatal bábjátékosok valóban csodát művelnek, mert a semmiből teremtenek képeket, helyzeteket: bármiből bármi lehet. Szavak is alig hangzanak el, hiszen a látvány, a mozgás és hang effektusok, valamint a kifejező zene pótolja a szöveget. Jó, hogy nincsenek szavak, nincs hagyományos dikció. Így nagyobb teret kap a fantázia, és elszabadulhat a kellemesen infantilis burleszk-humor.

Mese a halászról és a kis halról
Az egyik legötletesebb megoldás az előadás kezdése: először távolról, apróban látjuk a halász napi rutinját. Sokszor látjuk, egyre gyorsabb ütemben, majd egyszercsak hirtelen perspektíva-váltás történik, és megjelenik nagyméretben is a főszereplő és környezete. És

fölösleges szó egy szál sem.

Az utolsó napra még jut egy különleges előadás is: cigány fiatalok mutatják meg, mit tanultak a színházról néhány nap alatt, egy workshop keretében. Anyanyelvükön játszanak, énekkel-tánccal kísérve, nagy lelkesedéssel. Remélhetőleg még lesz alkalom rá, hogy közelebbről ismerkedjenek a színház világával, hiszen az ehhez hasonló oktatási programok szintén az Ariel "foglalkozáskörébe" tartoznak.

A programból kiemelt néhány nem-gyerekelőadás képet ad arról, hogy merrefelé tart most az Ariel Színház, milyen feladatokat tart fontosnak, milyen tevékenységeket vállal. És nem is keveset, helyenként talán túl sokat is.

Nagy kérdés, hogy a magyar társulat (akik az Oz, a csodák csodája című előadást mutatták be Demeter Zsuzsa rendezésében) miként tud majd beilleszkedni a képbe, és a színház felnőtt profiljába. És nagy kérdés az is, hogyan tud a jövőben harmonikusan együttműködni a bábszínház a kísérleti színházi törekvésekkel, lesz-e mód a gyerekekkel való külön törődésre, workshopokra, drámapedagógiai foglalkozásokra, illetve magyar nyelven is kísérleti előadások létrehozására, felolvasószínházi bemutatókra. Rengeteg a kérdés egyelőre. Remélhetőleg egy év múlva már tisztább lesz a kép.

» Korábbi cikkek