HAMLET

Hegyi Réka

INTERFERENCIÁK 2012

Az első napok: szokjuk a büfét és az önkénteskedő színészeket

[2012. Nov. 29.]

Interferenciák 2012 Nemzetközi Színházi Fesztivál

Sűrű programmal rajtolt a kolozsvári fesztivál. A közönség csak kapkodja a fejét, egyik látványról a másikra, egyik hangról a másikra. [FESZTIVÁLNAPLÓ]

Minden eddigi tapasztalatomat felülmúlja az idei Interferenciák PR-ja és a program gazdagsága. Korábban már megmutattunk néhány képet, amin jelmezbe öltözött, erősen kisminkelt szereplők az utca emberei közé vegyülve kampányolnak a fesztiválnak. Az akció tovább folytatódott Kolozsvár terein, bevásárlóközpontjaiban. Közösségi oldalakon, médiában, hagyományos és újszerű figyelemfelkeltő akciók zajlanak (a fesztivál megkezdése után is).

INTER(sport)FERENCIÁK

A város kulturális kínálata gazdag, de távolról sem annyira, hogy egy ilyen jelentőségű esemény elkerülje az érdeklődök figyelmét. Nagyon kíváncsi lennék, ha a szervezőknek vannak kimutatásaik arról, hogy az alternatív népszerűsítési módok, a PR-ra fordított kiadások mennyire térülnek meg, hiszen nagytermi előadásokon is, de még a stúdióteremben is akadnak üres székek. Megkockáztatnám azt is, hogy a kampány fordítva sül el, s aki nem szerezte be jegyét, bérletét eddig, nem is próbál szerencsét, hogy az előadásról megfeledkező meghívottak helyét elfoglalja a nézőtéren.

A polgármester, az első esti előadás rendezője, a nagykövet és a házigazda színház igazgatója. Pezsgőspoharak és kezek.

A megnyitó meglepetése és újdonsága nem Kolozsvár polgármástere volt, nem is Svájc romániai nagykövete, de még csak nem is az európai színházi szakma legismertebb alkotói - mindannyian persze emelték az ünnepélyességi faktort, hanem a színházi büfé. Aki ismerte a sétatéri épület rideg, barátságtalan, kényelmetlen és egyébként semmilyen büféjét, nagyon hamar felejtse el, és jöjjön, nézze meg a csodát: bársonyos érzetek, elegáns bárpult, meghittebb kávézásra és nagyobb társaságok ejtőzésére is alkalmas asztalok, fotelek (ha jól értettem, az új design Ferenczy Botond munkája).

Ki ismeri fel az emeleti előcsarnokot?

Feltűnik első nap, hogy nem csak a staff, hanem a sajtóban dolgozó kollégák is laptoppal a hónuk alatt (vagy a táskájukban) jönnek megnyitóra, előadásra, buliba, megbeszélésre... Frusztrál hogy én nem teszem ezt, ezért a mobiltelefonommal gyorsan feltöltök egy low resolution képet a Hamlet.ro facebook-oldalára (lájkoljátok ügyesen az oldalt, hogy ne maradjatok le a meglepetésekről).

Dj Goranga és Kecske: kezdődik a két hetes bulisorozat

Elég hamar kiderül, hogy a kolozsvári társulat színészei is önkénteskednek: a reptéren várják a meghívottakat (a "vezető színész" a fesztivál idejére a soför szinonimája), segítenek nekik eligazodni a városban és a színházban. Molnár Levente, akit mindenki Kecske becenevén ismer, OFF-programot szervez: újonnal átadott pincekocsmában napi rendszerességgel koncertek, dj-partik, másszóval bulik zajlanak. A közönségtalálkozók és az opera-vetítések házigazdája szintén a TIFF-ház. Kicsit hideg, kicsit drága, de legalább nem barátságtalan hely Kolozsvár központjában.

André Wilms

A fesztivál fő hangsúlya persze az előadásokon van. És bátran sorolhatjuk a szuperlatívuszokat az első napok tapasztalata alapján, mert ez a beszámoló nem a professzionalizmust tűzte ki céljául. Például a Hand Stories, amit hagyományos kínai bábos előadásként harangoztak be, megrázóan erős kísérlet arra, hogy az alkotó és közönsége elgondolkozzon arról, mi is a hagyomány, a családi örökség, az elhivatottság, a művészet oltárán hozott áldozat. Hogy mikor és miért kell feladni.

Yeung Faï lehengerlő technikai tudással rendelkező bábos. Sok, bátran állíthatom, hogy eddigi pályám során nagyon sok hagyományos és kortárs bábos előadást láttam, de annyira, mint ő, kevesen nyűgöztek le. Például azzal, ahogy egy feldobott ruhadarabba belebújt a kesztyűsbábja. A sztori, őszinteségén túl nem volt kellő igényességgel megkomponálva, az elementáris erővel ható mozzanatok mellett elég sok a didaktikus, túlontúl közérthető elem. Yeung Faï és asszisztense, Yoann Pencolé színészi játéka is ezt a hiányérzetet erősíti, s mégis, visszagondolva a produkcióra, felülír mindent kettejük bábos játéka (Yoann Pencolé mint Sárkánykígyó és mint Queen-számokat parafrazáló angyal felejthetetlen).

Yoann Pencolé, Yeung Faï, Visky András és Tompa Gábor a közönségtalálkozón

Bár André Wilms életútja nem annyira kalandos és drámai mint az ötödik generációs kínai bábosé, izgalmas meghallgatni, amint tapasztalataiból megoszt: technikusként került be a színház világába, majd színészi feladatokkal bízták meg, de azóta is csak olyan alkotókhoz van szerencséje (Aki Kaurismaki több filmjében játszott), akik megtiltják neki, hogy szerepeljen, hogy színészkedjen. Kolozsváron egy egy olyan Heiner Goebbels-előadásban láttuk, ahol folyamatosan beszél, Paul Valéry, Georg Christoph Lichtenberg, Ludwig Wittgenstein és Max Black francia és angol nyelvű szövegei mondja, közben füsttel-tűzzel-szikrával-lánggal járó kísérleteket mutat be, hangszerként szólaltat meg mindenféle tárgyat, váratlan kontextusban is (például a bakelitlemezt satuba szorítja és vonóval "muzsikáltatja"). Pazar, humorral és meglepetésekkel teli produkció. És ismét eldöntöm, hogy megtanulom a francia nyelvet: túlontúl nehéz a feliratot is követni, amikor a színpadon annyi izgalmas dolog történik.

Backstage. Azaz nem is a színfalak mögött vagyunk, csupán a földszinti előcsarnokban, ahol a Gianni Schicchi szereplői készülnek az intróra

Nagyon jó volt viszontlátni a Gianni Schicchit is: néhány szereplőcsere történt (brávó a fiataloknak!), egy-egy jelenet kicsit harsányabb, mint a bemutatót követő időszakban, de az opera Purcărete-féle olvasata, a kitűnő színészi-énekesi teljesítmények, a pazar humor most is, a bemutatót követő ötödik évben is színházi örömünnep.

Biró István: Színházi csendélet Annyira tetszik, hogy beválogatom a mai cikkbe

Fotók: Biró István / Interferences 2012

kapcsolódó írások

INTERFERENCIÁK 2012 Kedden startol az INTERFERENCIÁK 2012

» Korábbi cikkek