HAMLET

Hegyi Réka

CIMBORÁK KÖZT 1.

Bábostalálkozó: romantikus Árgyélus, improvizált Szegény ember királysága

[-1. Nov. 30.]

Egy Lengyel Pál-rendezés, valamint a házigazda társulat Benedek Elek-mesefeldolgozása indította az ötnapos Sepsiszentgyörgyi Erdélyi Magyar Bábostalálkozót.

Zalán Tibor két bábszínpadra írt darabját is bemutatták Marosvásárhelyen, az Ariel Színházban. A néhány évvel ezelőtt bemutatott Mirkó királyfi és a bábostalálkozón is játszott Árgyélus királyfi közös pontja, hogy magyar népmesékből illetve a klasszikus meseirodalomból ihletődik, igényes rendezői-képzőművészeti megközelítésben kerülnek a közönség elé, de nem a legkisebbeket célozzák meg, hiszen a szöveg iróniáját, a nyelvi poénokat, a soráthajlások humorát ők még nem értékelik. Talán a hosszúság is közös vonása a két produkciónak: kissé nehézkéssé válik a mesék követése, hiszen az intenziv figyelésben a nagyobbak is elfáradnak, nem csak a gyermekek.

Árgyélus királyfi © Henning János

© Henning János
Lengyel Pál most látott rendezésére jellemző, hogy a hátulról mozgatott, kecses fabábok sok némajátékot mutatnak be, a romatikus pillanatok feloldódnak ezekben a lebegő jelenetekben, és az amúgy is lassan kibontakozó történetet a műtős egyen-mezre emlékeztető ruhákba öltöztetett bábosok suta koreográfiája és éneke is higítja. Ehhez képest a legszebb bábos pillanatok, például az, amikor Tündérszép Ilona és pajtásai madárból emberré változnak, amikor az aranyalmák megjelennek a fán, amikor álomport hintenek a királyfiakra, amikor a varázssípok hatására csodák történnek, szinte észrevételenek maradnak, nem kapnak kellő hangsúlyt. (A díszletet és a bábokat Orosz Klaudia tervezte).

© Henning János
A házigazda társulat, a Tamási Áron Színház Bábtagozata egy Benedek Elek mese feldolgozását, A szegény ember királyságát mutatta be első nap. Sajnos erről az előadásról nehéz érdemben értékítéletet hozni, hiszen a műsorfüzetben olvasható négyszemélyes szereposztás helyett csak hárman mutatták be az előadást. Bizonyára a sok következetlenség és kapkodó mozdulat csak erre a szinte improvizált előadásra jellemző.

© Henning János

© Henning János
Az előadásnak vannak érdemei is: a zsákvászonból kialakított egyszerű díszlet (egy spanyolfal, aminek két oldalán a textília aranyozott vászonra cserélhető, hogy a helyszínváltozást jelezze), a kevés, de több funkcióval felhasznált tárgy (két egyszerű támlás szék és egy kisasztal, amely ággyá, trónussá alakul) valamint az egyszerű bábok. Utóbbiak alapanyaga szintén zsákvászon, de annak függvényében, hogy férfi vagy nő a szereplő, bajusz illetve kendő egészíti ki a szem- és száj nélküli fejeket (egy-egy üreg és a világítás segíti a fantáziát), a rangot, gazdagságot a király esetében pedig a korona illetve egy csillogó anyagból szabott köpönyeg jelzi. A kisgyerekek pedig külön örültek az interaktív játéknak, amikor őket is pogácsával kínálta a szegény ember, illetve kezet foghattak a királlyal.

© Henning János

© Henning János
Első nap két főiskola, azaz a marosvásárhelyi Színhművészeti Egyetem bábtagozatos diákjainak vizsgáját és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színház- és televízió karának harmadéveseinek bábvizsgáját is bemutatták, de ezekre visszatérünk egy későbbi beszámolóban.

» Korábbi cikkek