HAMLET

Dobre Júlia

SZENVEDÉLYEK PANDORA-DOBOZA

A Lear király sepsiszentgyörgyi bemutatója

[2006. Dec. 8.]

Nincs tanulság. Mese helyett mély, megrázó, reménytelen emberi történet tanúi vagyunk.

Shakespeare Lear királyát, akárcsak a Cymbelinet vagy a Téli regét, körülményes színre vinni. A rendező nagyon könnyen beleeshet a mese csapdájába, mivel a darab cselekménye a mai ember számára meseszerű.

A Bocsárdi László által rendezett Lear király mindezen felülkerekedik és kezdettől fogva elemi erővel zúdul ránk, mellőzve bármilyen „mesélgetést”. A már gyermekkorunkból ismert téma, "amelyiketek-a-legjobban-szeret- -annak-adom-a-birodalmam", itt egy stabil rendszer, sőt egy egész világ összeomlását vezeti be. Lear infantilis viselkedése káoszt von maga után, számtalan áldozattal, köztük ő maga is. Elgondolkodtató, hogy milyen következményekkel járhat, bárhol vagy bármikor, ha felnyitjuk az emberi szenvedélyek Pandora-dobozát. A sepsiszentgyörgyi előadás ezt nemcsak bemutatja, hanem már indulásból kibontja azokat a belső motivációkat, amelyek Leart érthetetlen cselekedetéhez elvezetik. Lear vak szenvedélye, fékeveszett indulatossága elindítja a lavinát és az végigdübörög az előadáson, sorra maga alá temetve bűnöst, bűntelent.

Alban herceg (Mátray László), Goneril (D. Albu Annamária), Cornwall herceg (Diószegi Attila) és Regan (Gajzágó Zsuzsa) az ülő körbeveszi Lear királyt (Nemes Levente) (fotó: Barabás Zsolt)

Az előadás arra is élesen fókuszál, hogy a Földön mindenkinek van „árnyéka”, nem létezik tisztán jó és tisztán rossz, kiderül, hogy egyszerre vagyunk „merénylők” és „áldozatok”. A felismerés és megtisztulás útját mégis végig kell járni; csakhogy Learre ennek az útnak a végén nem a megváltás vár, csupán a megváltás reménye. Edmund utolsó szavai sem a rossz jóra fordulását jelzik, viszont fényt derítenek sötét pályafutása kevésbé elítélendő indítóokaira. Apjának, Gloucesternek a szeme világát kell elveszítenie ahhoz, hogy végre tisztán lásson. Ugyanakkor, sorsa aláhúzza a főhős sorsának tragikus szükségszerűségét.

Mese helyett mély, megrázó, reménytelen emberi történetnek vagyunk tanui a sepsiszentgyörgyiek Lear király előadásában. A "tanulságot" a Bolond szó szerint és jelképesen szögezi le, időtlen időkre és nemzedékek okulására.

A Bolond (B. Fülöp Erzsébet), Lear (Nemes Levente) és Kent grófja (Szabó Tibor) - a #i#Lear király#/i# létrehozására a sepsiszentgyörgyi társulat és a budapesti Nemzeti Színház közös próbafolyamattal készült. A pesti bemutatóra néhány napja került sor.

Jelenet az előadásból (fotó: Barabás Zsolt)

Jelenet az előadásból, előtérben a Bolond (B. Fülöp Erzsébet) és Kent (Szabó Tibor) Próba (fotó: Barabás Zsolt)

Edgár (Váta Lóránd), Lear (Nemes Levente) és a Bolond (B. Fülöp Erzsébet) (fotó: Barabás Zsolt)

Edgar (Váta Loránd), Gloucester grófja (Kőmíves Mihály) és Lear (Nemes Levente) (fotó: Barabás Zsolt)

Regan (Gajzágó Zsuzsa) és Oswald (Nagy Alfréd) (fotó: Barabás Zsolt)

A sövény előtt Lear (Nemes Levente) és Cordelia (Kicsid Gizella) (fotó: Barabás Zsolt)

Edgár (Váta Lóránd), Edmund (Pálffy Tibor) és Alban herceg (Mátray László) (fotó: Barabás Zsolt)

kapcsolódó írások

Az előadás színlapja

» Korábbi cikkek