HAMLET

Hegyi Réka

INTERFERENCIÁK 2012

Családi detektívregény és gyilkos opera

[2012. Dec. 5.]

Interferenciák 2012 Nemzetközi Színházi Fesztivál

Az olajozottan működő rendszerbe is hibák csúsznak: helyszínváltozások, áramkiesések, késések teszik izgalmasabbá a fesztivál hétköznapjait. [FESZTIVÁLNAPLÓ]

Nem tudom, miben lett volna más a szerb színház Illés próféta széke című előadása, ha egy rövidzárlat nem okoz nagyon komoly áramkiesést. A műgonddal tervezett világításnak bizonyára nyomait sem látjuk, "próbafényben" játszanak a színészek.

Igor Štiks (szakmája szerint jogász) azonos című regényét alkalmazták színpadra: mesélő mondja a fejezetek címét, a szereplők széken ülve mondják a szöveget, majd játékba lendülnek. Nem engedhetik meg maguknak az epikus hömpölygést, szárazon, távolságtartóan indítanak, de a kulcsfontosságú jelenetek, a két főszerepet, a vérfertőző kapcsolatban élő testvéreket alakító Svetozar Cvetković és Maja Izetbegović játéka a legapróbb rezdülésig kidolgozott.

Igor Štiks vérferdőző szereplői a Jugoszláv Drámai Színház Illés próféta széke című előadásában

Más regiszterben szól a vétkekről a berlini Wozzeck. Büchner szövegtöredékeiből és Alban Berg operájából kiindulva mindkettőtől független művet hoztak létre az alkotók: Márton Dávid rendező mellett a színen lévő alkotók, elsősorban Sir Henry, aki lemezlovasként élőben is alakítja az előadás hangjait (monoton hangú rádióbemondó, lemezlovas, technikus, konferanszié, az orvost és a kapitány), és aki - derül ki a késő estébe nyúló beszélgetésen - nagyon apró, néha másodperces részekből illesztette egymáshoz a zenei fragmentumokat.

Piros a teljes nézőtér, a színpadon rádióstúdióra emlékeztető berendezés. Wozzeck (Max Hopp) már ott ül, háttal, majd énekelni kezd a látomásairól. Az előadásban alig vannak prózai részek, a zene, az ének más dimenziókba helyezi a történetet, de egy percig sincs olyan érzésünk, mintha klasszikus operaelőadást hallgatnánk (merthogy nem is az, mégis az operához áll legközelebb a produkció műfaja).

Wozzek, amikor még boldog

Az opera vicces definíciója: valakit hátbaszúrnak, de ahelyett, hogy meghaljon, 20 percig énekel. Azaz: hiteltelen, a valóságtól elrugaszkodott. Wozzek szenvedéstörténete nem az a Volksbühne am Rosa-Luxemburg-Platz előadásában. A színész pontosan tudja azt az utat, amit meg kell tennie a csendtől, nyugalomtól, egyensúlytól az őrületig, a káoszig. Belső út, a külső tényezők csak elindítják vagy felerősítik a pszichózis mozzanatait.

Marie (Yelena Kuljić jazzénekesnő játssza) ebben az átiratban a női princípium mindenféle árnyalatát megtestesíti: ünnepelt díva, aki a rádió mikrofonjához is úgy vonul, mintha ezres nézőtér tapsviharral ünnepelné. Fekete, testhezálló, csillogó estélyi ruhája és bundája is ezt a habitust sugallja. Egy következő jelenetben viszont szőke parókás, piros ruhás, közönséges cafka (a vetített képek az utcán, kurvák között lokalizálják), majd torzított hangjával az orvos szövegét mondja, végül cirkuszi látványosság, pókszerű nyomorék, az utolsó jelenetek egyikében már flitteres, piros függönyös kabaréban lép fel.

Marie-t Yelena Kuljić jazzénekesnő alakítja Márton Dávid előadásában (Fotók: Thomas Aurin)

Sok, nagyon sok jó előadást láttunk, látunk a fesztiválon. Színészi-énekesi kvalitásaival, energiáival, színeivel, éleivel eddig mégis a Wozzek a kedvencem.

A tegnap a Hedda Gablert is újranéztem. Még mindig szeretem ezt az előadást, nagyon sokra tartom a színészi munkát és az előadás humorát. A tegnap délutáni előadáson valahogy mégis többször éreztem, hogy nagyon eltávolodom, mert elenged az előadás. Amit újdonságként hoztam haza: most megértettem, hogy Hedda is áldozat, Brack áldozata, kettejük utolsó kettőse nem csak vízió, rémálom (az is), hanem haláltánc is. Éppen ezért az utolsó kép láttán, amikor Hedda főbelőtte magát, elhiszem, hogy ez történt. (Az első előadások egyikén még arra számítottam, hogy feláll, és bejön nevetgélni a többiekkel morbid viccén.)

Fotók: http://www.huntheater.ro/interferences

kapcsolódó írások

INTERFERENCIÁK 2012 (első beszámoló) INTERFERENCIÁK 2012 (második) INTERFERENCIÁK 2012 (harmadik)

» Korábbi cikkek