Hegyi Réka
A VILÁG BÁBOSAINAK FŐVÁROSA
Charleville-Mézières
[2006. Oct. 16.]
Tíz nap, 135 bábelőadás a világ minden részéről, szabadtéri programok, bábos hip-hop buli egy 400 éves főtéren...
Franciaország északi részén, a belga és a luxemburgi határ közelében, Párizstól 2 órára, Champagne-Ardenne vidék szívében, a Meuse folyó partján található a 400 éves Charleville városka. Charles de Gonzague olasz herceg pontosan 1606-ban alapította, 1966-ban pedig négy szomszédos településsel egyesítették, így született Charleville-Mézières.
A 60 000 lakosú városka legnevezetesebb szülöttje Arthur Rimbaud, de sokan csak azért hallottak róla, mert háromévente itt szervezik a világ legnagyobb nemzetközi bábfesztiválját.
A helybéli Les Petits Comédiens de Chiffons nevű bábcsoport néhai Jacques Félix vezetésével 1961-ben szervezett először bábos találkozót Charleville-ben, 1972-ben pedig az UNIMA-Fesztivál szervezésére vállalkoztak. A rendezvény hatalmas méreteket öltött, és a helybeliek lelkes támogatása nélkül nem valósulhatott volna meg: 800-an jelentkeztek, amikor a szervezők ingyen szállást kerestek családoknál a résztvevők számára. Ez a hozzáállás a mai napig élteti a mega-fesztivált, de a szervezésébe a Bábosok Világszövetsége (UNIMA – az UNESCO tagszervezete) és a helybeli egyetemi szintű Nemzetközi Bábos Intézete (Institut International de la Marionette) is bekapcsolódik. A helyi tanács, a vidék és az ország jelentős intézményei és vállalkozói hathatós támogatással járulnak hozzá a sikerhez, és szorgalmazzák, hogy az eddig háromévente sorra kerülő fesztivált ezentúl kétévente rendezzék.
Idén 135 előadás szerepelt a tíznapos rendezvény „hivatásos" programjában, ezenkívül az „off" program keretében megszámlálhatatlan produkció közül lehetett válogatni. A fesztivál 230 oldalas programfüzetében nem is jutott hely minden eseménynek, ezért a kinnrekedt előadók a legváltozatosabb módon és a leglehetetlenebb helyeken reklámozták szabadtéri előadásaikat, például az egyedül kávézó emberek mellé ültek le meggyőzőmunkát folytatni. Az intenzív marketingre valóban szükség volt, mert gyakorlatilag minden terecskén, minden utcasarkon, minden udvaron játszott egy-egy bábos. Minden bábból volt: a boltok kirakatában a portékák mozdulatlan lények fantázia-jeleneteinek szereplői voltak, a városi tanács ablakában egy óriásmarionett csücsült, az utcai árusok minimum fele bábot árusított, de még a helyi giccsfestő is a fesztivál szellemében választott témát.
A kínálattal arányosan gyermekek és felnőttek, szakmabeliek és szórakozni vágyók egyaránt találtak kedvükre valót. Nyugodtan állíthatjuk: a bábszínház reneszánszát éli világszerte: archaikus és modern, több évezredes hagyományokra visszatekintő és a legkorszerűbb technikai vívmányokat felhasználó előadások szerepeltek a programban. Természetesen a míves báb önmagában nem elegendő a sikerhez: fantázia, gondolat is kell, hogy rejtőzzön valahol. A francia előadások zöme például aktuális társadalmi problémákat feszeget: idegen fülnek szinte érthetetlen szlengben groteszk bábok és rongyokba bújt színészek a hajléktalanok és elesettek szemszögéből mutatták be a mai világot a párizsi Théâtre aux Mains nues előadásában, Polichinelle mellett Bush és Bin Laden is feltűnik, de még a legkisebbeknek szóló Théâtre des Tarabates előadásban is konfliktushelyzetként megjelenik a környezetszennyezés. A hagyományos török bábhős, Karagőz is alkalmazkodik a környezetvédelmi problémákhoz: pórul jár, mert kivágja a csodafát. A brit Green Ginger Rust című előadásának groteszk figurái is ipari hulladékok között és szennyezett vizekben kalózkodnak, de a másság elfogadásáért is tüntetnek, miközben természetesen kitűnően szórakoztatnak.
Charleville az a hely, ahol élő legendákat lehet látni lépten-nyomon. A világörökség részét képező vietnami vízi bábszínház, a burmai marionettek, az öt kontinens minden szegletéről érkező, ma is éles kritikákat megfogalmazó népi bábhősök muzeális előadásai mellett megférnek a szakma fenegyerekeinek számító bábosok legújabb produkciói, Neville Tranter egyszemélyes óriásbáb-előadása, és az árnyjátékot megújító legendás Gioco Vita együttes varázslatai.
A világraszóló fesztivál keretében számos kísérőprogram szerepelt: kiállítások, tematikus konferenciák (pl. báb és terápia témában), workshopok, a 2008. évi UNIMA-konferencia előkészítési munkálatai, fiatal színikritikusok nemzetközi szemináriuma stb. Az utóbbit a Színházkritikusok Nemzetközi Szövetsége szervezte, és több országból érkező résztvevő számára tette lehetővé, hogy a bábok és élő színészek viszonyáról tanácskozzanak Margareta Sörenson és Jean-Pierre Han kritikusok irányításával, hogy a közösen megtekintett előadásokat elemezzék, hogy a bábos szakma jelentős személyiségeivel találkozzanak, és hasznos információkkal gazdagodjanak a francia, svéd, portugál, amerikai, magyar és román színházkritika és a bábszínház helyzetéről.
A szervezők nem győzték hangsúlyozni: az egyre gazdagabb programot kínáló fesztivál nem csupán csak nemzetközi, hanem világesemény (az „international" és a „mondial" szavak közötti különbség más nyelven valóban érzékelhető). Az egyszeri résztvevő csak ámulhat: hová fér nagyobb fesztivál, hiszen így is minden talpalatnyi helyen bábelőadás zajlik, így is nehéz válogatni a programból, így is átcsúsznak a válogatáson minősíthetetlen színvonalú produkciók, amiről nem lehet kiosonni – az, hogy nem illik, ilyenkor talán nem szempont –, így is alig lehet üres asztalt találni ebéd- vagy vacsoraidőben, így is minden elképzelhető szálláshely foglalt. A kisebb bosszúságok nem számítanak, mert a fesztivál valóban a bábjátszás legnagyobb ünnepe a Földön.
(A riport szövege eredetileg a Szabadság napilap Spektákulum mellékletében jelent meg. A fotók részben a szerző felvételei, részben a fesztivál sajtóirodája által rendelkezésünkre bocsátott fényképek.)
Hírek
- » Sepsiszentgyörgyön ünnepi előadás a boldogságkeresésről
- » Ács Alajosra emlékezik a szatmári Harag György Társulat
- » Diótörő karácsonykor a Magyar Operában: gyerekeknek a belépés díjtalan
- » Kolozsvári összefogás: 200 gyerek kap színházjegyet ajándékba
- » A 2012-es évet záró zenés szuperprodukciójára készül a Tompa Miklós Társulat
Cikkek
A Hamlet.ro tartalma a Creative Commons jogvédelmi elvei szerint használható fel.