Hegyi Réka
MODULáLT TEREK
[2004. Jul. 26.]
Sok alternatív alkotóként számon tartott művész jelen volt a második szegedi Alternatív Színházi Szemle programjában, de voltak hiányzók is: a SZASZSZ + Thealter Fesztivál még nem nőtte ki gyermekbetegségeit.
Szegeden tavaly óta két, az alternatív színházaknak szentelt rendezvény zajlik párhuzamosan, ilyenkor, nyár közepén: az Alternatív Színházak Nemzetközi Találkozója, melyet a MASZK Egyesület Thealter néven szervez 1991 óta, és az országos Alternatív Színházak Szemléje, a SZASZSZ, mely a tavaly fuzionált a szegedi testvérrendezvénnyel.
(c) fotó: Katkó TamásAz idei SZASZSZ-Thealter sok szempontból áttörésnek számított. A város nem csak a struktúrán kívüli, valamilyen szempontból alternatívnak mondható társulatok előadásainak szolgáltatott helyszínt, a szervezők számos kiegészítő program-ötletét is befogadta. Mitsoura és a Colorstar együttes koncertje, Jeles András legújabb filmjének bemutatója, a Foszília nevet viselő irodalmi lap szerzőinek felolvasó-estje is a kilenc napos rendezvény része volt. A Víztoronyban és a város különböző kávézójában színházi és tánc-fotó kiállítások sorozatát lehetett megtekinteni.
(c) fotó: Katkó TamásDélelőttönként fiatal színikritikusoknak szóló nemzetközi szeminárium zajlott Cerka néven. A Színházi Kritikusok Nemzetközi Szervezete (IATC, az UNESCO tagja) rendszeresen szervez világszerte hasonló találkozókat, egy-egy rangos fesztivál ideje alatt. A résztvevők nem csak egymás színházi kultúráját ismerhették meg a bemutatkozások során, hanem a gyakorlati tevékenységből, előadás-elemzési és írási gyakorlatok és a kötetlen esti beszélgetések során az is kiderült, hogy a színikritika szerepe és megbecsültsége is különböző Koreától Kanadáig.
(c) fotó: Katkó TamásAz érdeklődők komoly Izzasztóra is befizethettek: Ladányi Andrea módszerével a komplex, mozgáskultúra-fejlesztésre kitalált workshopon Thai chi, Jazz funk és vívás-verekedés (kontakt) oktatása zajlott egy hétig.
Napról napra egyre több érdeklődő látogatta a délutáni Hűsítőket. A kánikulába olvasztott Szeged leghűvösebb kávézójában Imre Zoltán moderálta az előadások által felvetett problémákra fókuszáló beszélgetéseket. Többek között az alternatív szó jelentésére is újra rá kellett kérdezni, hiszen a fesztiválon teret kaptak olyan produkciók is, melyek sem formabontóak nem voltak, sem az érvényes színházi nyelvek újítására nem törekedtek.
(c) fotó: Katkó Tamás
Érdekes volt megfigyelni, hogy a legfontosabb helyszínek hogyan alakultak az előadásoknak megfelelő térré. Az előadóművészeti központként működő régi zsinagógában például a Újvidéki Színház Via Italia című előadása klasszikus, a rivalda által színpadra és nézőtérre osztható térként működött, de ugyanabban a térben a Hólyagcirkusz előadásában külön ketrecbe rekesztett zenészek „modulálták” kissé a teret, a Honvéd Kamaraszínház Bozgorok előadására pedig kért órára átalakult erdélyi falusi bárrá, melyben a nézők három oldalról ülték körbe a játékteret. A lengyel Komuna Otwock társulat előadása a hely eredeti rendeltetését is eszünkbe juttatta: a produkcióban idézett, deportált zsidó naplója által ihletett bemutató szombaton került sorra.
A zsinagóga melletti iskolaudvar sportpályáját a fesztivál két értékes, talán legjobbnak is mondható táncszínházi előadás avatta színházi térré: az Artus Színház Retina című előadása és Bozsik Yvette Társulatának Táncterápia produkciója.
(c) fotó: Katkó Tamás Szabad téri előadásként került a fesztivál programjába a Magyar Királyi Bábszínház Hejjegetője is, melyben több népszokást és hagyományt elegyítenek rituális elemekkel. Szép, több kultúrából vett, de eredeti míves tárgyat és ruhát sokat tudó, ravaszul animálható kellék mellett vonultatnak fel. Bár az előadók nagy hatásra törekedtek, az eredmény távolról sem volt olyan jó, mint a cseh bábos, Pavel Vangeli utcán szvingelő, hagyományos, újat és különlegeset nem akaró marionettjei. Izagalmasak voltak a német BK Cie bronz városlakói is, akik olyan hihetetlen lassúsággal mozogtak dinamikus zenéjükre, hogy hosszú percekig észre sem lehetett venni, hogy mozognak.
(c) fotó: Katkó Tamás
A JATE Klubban bemutatott Arabeszk groteszk játékstílusa mellett új nézőpontot kínált: a négyzet alakú játékteret központi tengelye körül elfordították, az egyik sarok felől kukucskálhattunk be az életképekbe. Az Utolsó Vonal színház Üvegfigurák előadása ugyanabban a térben a legpimaszabb naturalizmussal berendezett térben zajlott, és ugyanez volt helyszíne a nézőkkel körbeültetetett 0,1 mg című Urbán András-előadásnak, melyben Csáth Géza-ihlette képek és Tandori Dezső-versek szólalnak meg Mezei Szilárd akusztikus zenei kíséretében.
Egykor láthatóan jobb időket, a fesztiválon pedig rendkívül érdekes előadásokat látott a Hungária Szálló lepusztult épülete. Egyik sarkában már első nap a Barbara L. című Gergye-koreográfia központi alakja, a zsűri által is díjazott Zarnóczai Gizella játéka ejtette ámulatba közönségét, majd a csarnok másik részében, pár nappal később ugyancsak őt láthattunk viszont a Közép-Európa Táncszínház előadásában (a Medeia a SZASZSZ legjobb előadásának járó díjat nyerte el).
(c) fotó: Katkó Tamás A H.U.D. I. Társulat szabadon játszott ugyanebben a térben Ádám és Éva történetével, melyet modern zenével, kortárs operai hangokon megszólaló színészekkel, táncosokkal és a sokféleségben kissé terhessé váló vetített képekkel jelenített meg.
(c) fotó: Katkó TamásA régi Hungária volt helyszíne Oleg Zsukovszkij Hárfeusz című előadásának is, melyben az orosz pantomímes, táncos, zenész és színpadi ezermester mutatta be sokféle tehetségét.
Bár sok, alternatív alkotóként számon tartott művész hiányzott a programból (Schilling Árpád, Pintér Béla, Zsótér Sándor, Frenák Pál – hogy csak a legismertebbeket említsük) és a második találkához érkezett SZASZSZ és Thealter még nem nőtte ki gyermekbetegségeit, az idei összevont rendezvény a megújulás és szakmai igényesség helyes útját járja, így a jövő sok jót ígér még...
(c) fotó: Katkó TamásA Szegedi Alternatív Színházak Szemléjének legjobbjai:
* A legjobb előadás: Medeia (Közép-Európa Táncszínház)
* A legjobb táncelőadás: Táncterápia (Bozsik Yvette Társulata)
* A legjobb rendező: Rusznyák Gábor (Bozgorok)
* A legjobb koreográfus: Goda Gábor (Retina)
* A legjobb zene: Gryllus Samu, Barna Balázs (H.U.D.I. Társulat: A kárhozat kertje)
* A legjobb női előadó: Zarnóczai Gizella
* A legjobb férfi előadó: Vati Tamás
* A legjobb színházcsináló: Szőke Szabolcs (Hólyagcirkusz)
* Különdíj: Urbán András, Mezei Kinga
Köszönet Boros Kingának a díjazottak névsoráért és külön köszönet Katkó Tamásnak a rendelkezésünkre bocsátott fotókért!
(c) fotó: Katkó Tamás
(c) fotó: Katkó Tamás
(c) fotó: Katkó Tamás
(c) fotó: Katkó Tamás
(c) fotó: Katkó Tamás
(c) fotó: Katkó Tamás
(c) fotó: Katkó Tamás
(c) fotó: Katkó Tamás
(c) fotó: Katkó Tamás
(c) fotó: Katkó Tamás
(c) fotó: Katkó Tamás
(c) fotó: Katkó Tamás
(c) fotó: Katkó Tamás
(c) fotó: Katkó Tamás
(c) fotó: Katkó Tamás
(c) fotó: Katkó Tamás
Hírek
- » Sepsiszentgyörgyön ünnepi előadás a boldogságkeresésről
- » Ács Alajosra emlékezik a szatmári Harag György Társulat
- » Diótörő karácsonykor a Magyar Operában: gyerekeknek a belépés díjtalan
- » Kolozsvári összefogás: 200 gyerek kap színházjegyet ajándékba
- » A 2012-es évet záró zenés szuperprodukciójára készül a Tompa Miklós Társulat
Cikkek
A Hamlet.ro tartalma a Creative Commons jogvédelmi elvei szerint használható fel.