HAMLET

Gajdó Tamás

SZÍNHÁZI TEREPMUNKA

A budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet – Nagyváradon és Kolozsváron

[2004. May. 18.]

Az OSZMI munkatársai 2004. május 7–9. között szakmai kirándulást tettek Nagyváradon és Kolozsvárott. A látogatás célja Erdély két jelentős magyar nyelvű színháza múltjának és jelenének megismerése; az ott őrzött különleges színháztörténeti dokumentumok, színháztörténeti emléktárak és nevezetes színháztörténeti emlékhelyeik megtekintése volt.

Nagyváradon az 1900-ban a Fellner és Helmer cég tervei szerint épült Szigligeti Színházban a színház irodalmi titkára, Nagy Béla kalauzolta a vendégeket. Beszámolt a színház múltjáról, elődeinek: Kelemen Istvánnak és Bölöni Sándornak munkásságáról; valamint a színház építésének körülményeiről és az intézmény 1950-es évekbeli történetéről szóló saját kutatásairól.

Nagy Béla irodalmi titkár és Meleg Vilmos színházigazgató Nagyváradon. Jobbra: Shakespeare Hamlet című művének kézzel írott súgópéldánya Somogyi Károly könyvtárából. Arany János fordításában a "Lenni vagy nem lenni" a lap aljára van bejegyezve, mint javasolt szövegváltozat (a Nagyváradi Színház archívuma).

Fellner és Helmer színházai Nagyváradon (a színház nézőtere)...

... és Kolozsváron (a Hunyadi-téri Színház előcsarnoka)

A színházi intézet dolgozói tanulmányozhatták a közel háromszáz szövegkönyvet (szerepet, rendező- és súgópéldányokat) tartalmazó értékes gyűjteményt, mely a színház első igazgatójának, Somogyi Károlynak hagyatékából került az intézmény birtokába. A nagyváradi látogatás Kincses Elemér: A csatorna című darabjának megtekintésével zárult.

A Színház c. hetilap 5. száma (1909. november 27.) a Kolozsvári Állami Magyar Színház könyvtárában

Katona József Bánk bán c. előadásának színlapja 1892-ben, Katona József születésének százéves évfordulóján - Kolozsváron Kolozsvárott elsőként a magyar színház könyvtárának anyagával ismerkedtek meg a látogatók. A könyvtár vezetője, Zakariás Erzsébet megmutatta Janovics Jenő könyvtárát, az 1840-től Kolozsvárott bemutatott darabok példányait, a gyűjteményben őrzött fotókat, színlapokat. Ezután a látogatók felkeresték a város színháztörténeti nevezetességeit: az első erdélyi magyar nyelvű hivatásos társulat játszóhelyéül szolgáló Rhédey-házat, Déryné lakásának épületét, és az 1821-ben megnyílt Farkas utcai első magyar kőszínház helyét.

Senkálszky Endre színháztörténészek körében (Kötő József, Lázok János és Gajdó Tamás)

A városnéző körút után a kolozsvári Állami Magyar Színházban Senkálszy Endrével, a legidősebb aktív magyar színésszel készített életmű-interjút Gajdó Tamás színháztörténész és Szabó István, a színházi intézet igazgatóhelyettese.

Este a vendégek Keresztes Attila rendezésében Henrik Ibsen A vadkacsa című előadását tekintették meg a kolozsvári teátrumban.

A szakmai kirándulás harmadik napján Kötő József színháztörténész kalauzolásával felkeresték a Házsongárdi temetőben Dr. Janovics Jenő, Szentgyörgyi István, Kovács György síremlékét.

Színészsírok a Házsongárdi temetőben, jobbra: Szentgyörgyi István és Kovács György síremléke

A kolozsvári program utolsó állomásaként megismerkedtek a Hunyadi téri színház épületével, mely 1906-ban szintén Fellner és Helmer tervei szerint épült, s amely 1919-ig, illetve 1941–1944 között a kolozsvári magyar színészet otthona volt.

Az OSZMI munkatársai a Kolozsvári Állami Magyar Színház könyvtárában...

... és a búcsúvacsorán (a Roata vendéglőben)

» Korábbi cikkek