HAMLET

Hegyi Réka

LISZT = FAUST + MEFISZTÓ

Szentek és démonok a kolozsvári Magyar Operában

[2011. Oct. 17.]

Selmeczi György és alkotótársai zenei és irodalmi művekből indultak ki, hogy Liszt Ferenc életéről és művéről egyedi képet fessenek.

A színpadi fantázia műfaji megnevezés minden műértő és minden laikus számára figyelmeztetés: ma este nem elég zeneértőnek, balettszakértőnek vagy színházi szakértőnek, irodalmának vagy képzőművésznek lenni, ma este mindenki laikus és rábízza magát az alkotókra: elsősorban Selmeczi György rendezőre és karmesterre, a Szentek és démonok produkció megálmodójára, Egyed Emesére, aki a sokféle irodalmi anyagot összhangba hozta, Jakab Melindára, aki az előadás képekből álló szerkezetéhez táncalkotásokat koreografált, a díszlettervező Lőrincz Gyulára és a jelmeztervező Kiss Zsuzsannára, akik hozzásegítették a rendezőt, hogy képzőművészeti alkotásokat jelenítsen meg a színpadon.

Magyar fantázia

A kolozsvári Nemzetközi Liszt Fesztivál keretében bemutatott előadás rendkívülisége nem csupán a műfajok keveredésében áll. Az egész Liszt-életutat, pontosabban annak stációit bemutató alkotás Faust és Mefisztó találkozásával és paktumával állítja párhuzamba. Bogdán Zsolt mint Faust, Szűcs Ervin mint Mefisztó és Kele Brigitta mint Margit több olyan személlyel azonosul az előadás során, aki Liszt életében vagy alkotásaiban fontos szerepet játszott. Talán lehetetlen is lenne minden képben beazonosítani őket, ha nem lenne kezünkben a műsorfüzet, benne a „librettó”: a bemutatott zenei darabok felsorolása, az irodalmi források beazonosítása, a megidézett festmények reprodukciója.

A címben megadott képlet kissé leegyszerűsíti a színpadi fantázia fő gondolatmenetét, miszerint Liszt megjárta a mennyeket és poklokat, így válhatott zongoristaként, zeneszerzőként, pedagógusként és életművészként azzá, aki volt: szellemóriássá, aki korát meghaladó irányzatokat képviselt, aki találkozott szinte minden jelentős kortársával, aki befolyással volt százada leghaladóbb alkotóira.

"e;Faust: Szörnyű rémalak!"

A főszereplők hármasát Varga István „Kiscsipás” prímás egészíti ki, aki Liszt zenei gyökereit hivatott újra meg újra felidézni, és Balla Sándor, aki Lucifer szerepében lép fel (a nézőtér karzatán énekli szerepét, kimozdítva a közönséget megszokott, előre néző helyzetéből).

Párizsi kocsmajelenet - Mephisto-waltzer

A Liszt Fesztivál még tart, több kiemelkedő eseményre számíthatunk még, de azt már most tudjuk: a Szentek és démonok rendkívüli, színvonalas pillanata volt a rendezvénynek.

Párizsi kocsmajelenet 2
Párizsi kocsmajelenet 3

Párizsi kocsmajelenet 4

Párizsi kocsmajelenet: Margit

Josef Danhauser: Liszt a zongoránál (festmény 1940-ből) A művész játékát kortárs zeneszerzők (Beethoven, Paganini, Rossini) és irodalmárok (Alexander Dumas, Victor Hugo és Georges Sand) hallgatják. Zene: Die Macht der Musik

Szent Erzsébet legendája

La notte

kapcsolódó írások

Lisztre hangolnak Kolozsváron

» Korábbi cikkek