szerkeszti: 
Állami Magyar Színház, Kolozsvár
Farsang
komédia
Szereposztás:
| Nae Girimea, borbély és felcser | Bogdán Zsolt | |
| Jancu Pampon | Bács Miklós | |
| Mache Răzăchescu akit „Crăcănelnek” is hívnak | Nagy Dezső | |
| Iordache, segéd Nae Girimeanál | Molnár Levente | |
| Didina Mazu | Gajzágó Zsuzsa | |
| Miţa Baston | M. Kántor Melinda | |
| Egy adóhivatali segédfogalmazó-gyakornok | Dimény Áron | |
| Kíváncsi karneváli népség | Ambrus Emese | |
| Kíváncsi karneváli népség | Fodor Edina | |
| Kíváncsi karneváli népség | Vindis Andrea | |
| Kíváncsi karneváli népség | Laczkó Vass Róbert | |
| Kíváncsi karneváli népség | Sinkó Ferenc | |
| Kíváncsi karneváli népség | Tyukodi Szabolcs |
| fordította: | Seprődi Kiss Attila, Szilveszter Lajos | |
| rendező: | Mona Chirilă, m. v. | |
| díszlettervező: | Eugenia Tărăşescu Jianu, m. v. | |
| jelmeztervező: | Eugenia Tărăşescu Jianu, m. v. | |
| maszkok: | Eugenia Tărăşescu Jianu, m. v. | |
| zenei összeállítás: | Corina Sîrbu, m. v. |
Bemutató időpontja: 2002.10.12.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a tavalyi évad első bemutatóját, I. L. Caragiale Farsang című komédiáját újra műsorra tűzte. Április hónap folyamán ezt az előadást két alkalommal tekinthetik meg: szombaton, április 3-án este 7 órakor és vasárnap, április 13-án délután 5 órakor. Az előadás rendezője Mona Chirilă, díszleteinek, jelmezeinek és maszkjainak tervezője: Eugenia Tărăşescu-Jianu, a zenei összeállítás Corina Sârbu munkája. Előadják: Bogdán Zsolt, Bács Miklós, Nagy Dezső, Molnár Levente, Gajzágó Zsuzsa, M. Kántor Melinda, Dimény Áron, Ambrus Emese, Fodor Edina, Vindis Andrea, Laczkó Vass Róbert, Sinkó Ferenc, Tyukodi Szabolcs.
Caragiale 1885-ben írt fergeteges bohózata ma sem veszített frissességéből, aktualitásából; története, szerkesztésmódja, qui pro quo helyzetekre épülő jelenetsora a műfaj modern irányzataival valamint az abszurd drámákkal rokonítható, szatirikus hangvétele, a szereplők „nyelvi komikum eszközeivel való egyénítése a legjelentősebb román színpadi szerzővé illetve a műfaj irodalmának jelentős képviselőjévé avatja Caragialét.” (Liviu Călin méltatása).
A rendező, saját bevallása szerint hangsúlyos szerepet szánt az előadásban Caragiale ízes nyelvi fordulatainak, valamint magának a miliőnek, amelyben a történet játszódik, és amelyet a rendező a román életmódra jellemző: „a köztes” világának nevez.
Kapcsolódó kritikák:
- Töltike és csórékolbász (A Hét, 2002-10-24)
A Hamlet.ro tartalma a Creative Commons jogvédelmi elvei szerint használható fel.
