HAMLET

Parasztopera a kolozsvári Tranzit Házban

A budapesti Pintér Béla és Társulata Kolozsváron is bemutatja Parasztopera című előadását.
Helyszín: Tranzit Ház – Kolozsvár, Baritiu (Malom) u. 16.
Időpont: 2004. május 27. (csütörtök) este 8 óra
Belépőjegy: 50.000 lej (teljes árú), 30.000 (diák, nyugdíjas)

Darvas Bence – Pintér Béla: Parasztopera
Szereposztás:
A vőlegény - Pintér Béla
Anyja - Baranyi Szilvia
Apja - Tóth József
Mostohatestvére - Enyedi Éva
A menyasszony - Nagy-Abonyi Sarolta
Anyja - Szalontay Tünde
Apja - Bencze Sándor
Állomásfőnök - Thuróczy Szabolcs
Az idegen - Deák Tamás
Zenészek:
Darvas Benedek csembaló, 3 húros brácsa / clavecin şi braci cu 3 corzi
Veér Bertalan hegedű
Pelva Gábor hegedű
Nyíri László hegedű
Póta György nagybőgő

Díszlet: Horgas Péter
Jelmez:Benedek Mari
Fény: Tamás Gábor, Kulifay Tamás
Asszisztens Kovács Krisztina
Zeneszerző Darvas Benedek
Írta és rendezte Pintér Béla

***
A Parasztopera című operának egy balladisztikus történetet az alapja, melynek variánsai már az antikvitás óta irodalmi/drámai toposzként velünk élnek. A Parasztoperában vérfertőzés, származási titok, gyermekgyilkosság toposza szövődik össze a magyar népballadák sajátos motívumaival.
Az előadás komor világot fest elénk, ahol az is megtörténhet, hogy a boldognak hitt ifjú szerelmesekről kiderül, hogy unokatestvérek, és gyermekük egy vérfertőző kapcsolatból fog megszületni. Sőt, még arra is fény derül, hogy a menyasszony apját (aki egyben a vőlegény bátyja), saját szülei ütötték agyon százezer dollárjáért.
A múltbeli események életre kelnek, a szemünk előtt történnek meg újra a régi bűnök. A megelevenedett múlt összeütközik a jelennel, a múlt és a jelen szereplői cinkosan összekacsintanak. Az idősíkok virtuóz kezelése az előadás pergő ritmusát segíti.
A Parasztoperában az alkotók különböző zenei stílusokat szőttek egymásba, ezáltal teremtve új zenei, illetve színházi nyelvet. A barokk operák csembalóval kísért recitativói között a magyar népdalok zenei világát idéző áriák csendülnek fel. A magyar népzenei részek autentikus hangszerelése és előadásmódja szerves egységet alkot a barokk zenei stílussal. Hiszen a barokk recitativók nem üres reprodukciói egy letűnt formának, hanem annak élő, zenei és nyelvi ötletekkel teli, humoros átiratai. A zenei stílusok közötti váltások a történet, az előadás dramaturgiáját követik.
Noha a színészek nem képzett énekesek, énekhangjukat, megszólalásaikat az intenzív jelenlét, a pontos színészi játék, az érzelmi telítettség teszi hitelessé. Az alkotók az opera, a zenés színház műfaji követelményeit alárendelték a színház törvényszerűségeinek.
Az elsöprő erejű előadás kiváló arányérzékkel ötvözi a humort a tragikummal: a komikus fordulatok mögött megrázó események sorozata rejlik, a gyarlóságukban is esendő figurák sorsa egyszerre nevetséges és fájdalmasan szomorú. A komikum, a nevetés hozza közel a nézőhöz a történetet: hisz ma már csak a humor és az irónia jótékony álarca mögött tudunk megrendülni.
A Pintér Béla és Társulata öt éve dolgozik együtt, s ezidő alatt a magyar színházi élet meghatározó szereplőjévé vált. A színházat az alternatív (off) színházak között a legjelentősebb, és a leginvenciózusabb társulatként tartják számon, és három egymás utáni évben is megkapta a legjobb alternatív társulatnak járó színikritikusok díját. Előadásaik mindegyikében a magyar népzene és néptánc elemeinek újszerű, szokatlan, kritikus és ironizáló felhasználásával találkozhatunk. Amennyire birtokában van a társulat az autentikus formanyelvnek, annyira biztos kézzel kezelik szürreális és posztmodern színpadi rafinériát.

Olyan élénk, komolyan mulatságos színházi zenemű, mintha a humorista Leacock komponálta volna a zárt számokat és recitativókat… Remekül szólnak a játszók… Pintér Béla társulatának Parasztoperája ma a legmulatságosabb előadás.
Molnár Gál Péter - Népszabadság

A mű barokk opera és a magyar népzene merész, vad keveréke. Hivatásos énekesként mondom: bámulatra méltó, ahogyan ezek a színészek énekelnek.
Fellegi Balázs – operaénekes, Népszabadság

Az egyszerű történet a flash-back dramaturgia rafinériájával adatik elő… A népdal és műdal termékeny dallam- és szövegvariációkkal megbolondított elegyét a megfelelő helyeken musicales és rockos hatások, illetve barokkos lezárások és közzenék egészítik ki. Mindez a pastiche és a paródia bravúrosan kiporciózott, egységes élvezetében részesít. Pintér, a rendező elementáris.
Koltai Tamás – Élet és Irodalom

» Korábbi híreink