HAMLET

Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen turnézik a Honvéd Kamaraszínház

[2007. Mar. 13.]

2007. március 19-e és 25-e között Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen vendégszerepel a Honvéd Kamaraszínház. A társulat gerincét azok a Marosvásárhelyről Budapestre települt fiatal színművészek alkotják, akik rendkívül fontosnak érzik, hogy munkájukat „otthon” is megmutassák annak a közönségnek, aki pályájuk kezdetén ismerhette meg őket.

A turné első állomása Sepsiszentgyörgy, ahol a nagysikerű Bozgorok előadás mellett (rendező: Rusznyák Gábor) a Történet a tálról és a kanálról (rendező: Győry András Botond) című gyerekelőadást mutatják be.

A turné következő színhelye Marosvásárhely, ahol az elmúlt évadban a Honvéd Kamaraszínház nagy sikerrel vendégszerepelt, elhozva az eddigi repertoárjának javát. Ezúttal a jelenlegi évad új előadásait, a Szíkölök-et (rendező: Rusznyák Gábor), illetve a Boszorkánydal (rendező: Király István) című mesedarabot adják elő.

A Honvéd Kamaraszínház turnéjának programja

Sepsiszentgyörgy

Március 19. Hétfő
délelőtt 11 óra – Történet a tálról és a kanálról (Tamási Áron Színház Stúdió)
déli 12 óra – Történet a tálról és a kanálról (Tamási Áron Színház Stúdió)
este 7 óra – Bozgorok (Tamási Áron Színház Kamaraterem)

Március 20. Kedd
délelőtt 10 óra - Történet a tálról és a kanálról (Tamási Áron Színház Stúdió)
délelőtt 11 óra - Történet a tálról és a kanálról (Tamási Áron Színház Stúdió)
délután 5 óra – Bozgorok (Tamási Áron Színház Kamaraterem)
este 7 óra – Bozgorok (Tamási Áron Színház Kamaraterem)

Marosvásárhely

Március 22. csütörtök
este 7 óra – Szíkölök (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház- Nagyterem/Színpad)

Március 23. péntek
délelőtt 11 óra – Boszorkánydal (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház- Nagyterem)
este 7 óra – Szíkölök (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház- Nagyterem/Színpad)

Március 24. Szombat
délelőtt 11 óra – Boszorkánydal (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház- Nagyterem)
este 7 óra – Szíkölök (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház- Nagyterem/Színpad)

Március 25. Vasárnap
délelőtt 11 óra – Boszorkánydal (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház- Nagyterem)
este 7 óra – Szíkölök (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház- Nagyterem/Színpad)

Részletek

Bozgorok

A Rusznyák Gábor által rendezett Bozgorok a Honvéd Kamaraszínház sikertörténetének a tulajdonképpeni úttörője. Ezzel az előadással nemcsak a szakma elismerését vívták ki, amikor 2004-ben súgólyukig hengerelték le a magyar színházi életet a Bozgorok című Shakespeare-parafrázisukkal (SZASZSZ X. Alternatív Színházi Szemle 2004. július – Legjobb rendező díj, Magyar Stúdió Színházi Műhelyek XVI. Fesztiválja 2004. szeptember – A Fővárosi Önkormányzat Alkotóközösségi Díja, Színházi Kritikusok Céhe 2004. október – Legjobb független színházi előadás), de ugyanakkor folytatják is azt a magyar színházi jelenséget, amikor egy társulat életét és fennállását magára a társulatra írott darabok, előadások hitelesítik.

A minden idők legtehetségesebb színházipari polihisztorának lírával, muzsikával és életszeretettel teli, meseszerű komédiáját, az Ahogy tetsziket addig gyúrták, formálták és lúgozták, míg az a kitaszítottságról és a száműzöttségről szóló gyönyörű, ám kicsit groteszk ballada nem lett. Vagyis a Bozgorok .

„Shakespeare Ahogy tetszikének verzióját játssza a Honvéd Kamaraszínház… Shakespeare száműzöttei az ardennes-i erdőben élnek. A magyar változat szereplői Erdélyben. Erdélyi a színészek egy része is. Egy ideig Marosvásárhelyen játszottak. Átjöttek. Bozgorok ők is? Hazátlanok? De hol?… Ez a személyességtől, a „rólunk van szó” szellemétől minden pillanatban átitatott, keserűen mulatságos, köznapian költői komédia a legjobb előadások egyike, amit az utóbbi időben láttam.” – írja Koltai Tamás az Élet és Irodalomban.

(a hamlet.ro cikke az előadásról)

Szíkölök

Az alkotógárda és a téma maradt, de a szőranyaként funkcionáló neves irodalmi előzményt kellő tisztelettel sutba dobták. A Szíkölök szövege, cselekménye a próbák során folyamatosan alakult ki, melyek alkalmával minden résztvevő szabadon, egészen ívkisülésig sziporkázhatott. A végeredmény egy különböző korokban és helyszíneken játszódó laza szerkezetű, de korántsem széthulló jelenetfüzér, mely a székelyek történelméről, szokásairól és világképéről susog felettébb érdekes és szórakoztató mesét. Az események kiindulópontja a magyarok bejövetele a Kárpát-medencébe, a vége pedig a 2004. december 5-i népszavazás. Mi nézők pedig végre túlléphetünk székelyvicceken hízott sztereotípiáinkon, és intim közelségbe kerülhetünk kényszerűségből távolba szakadt rokonainkhoz. Ijedelemre semmi ok, az előadás egy pillanatra sem fut aktuálpolitikai aknamezőre, a Honvéd Kamaraszínház javarészt Erdélyből származó színészei imponáló bájjal és érzékenységgel teszik a dolguk. Vagyis kápráztatnak, varázsolnak és katartálnak...

Az erős sodrású előadás nép-mesének vallja magát, mely megjelölés bizonyára utal arra a koncepcióra, mely az alkotók számára alapötletül szolgált. Mesélnek ugyanis – a színpad legkülönfélébb eszközeivel – a székelyek történelméről, szokásairól, mindennapjairól, hiedelmeiről és hitéről. Mindezt azonban teszik úgy, hogy a magyarországi magyarok elképzelésein keresztül torzítják megjelenített történeteiket. A mese a magyarok Kárpát-medencei bevonulásánál veszi fel a fonalat és a 2004-es decemberi népszavazással zárul. Feltűnik természetesen a székelyek eredetlegendája, Csaba királyfi alakja, ősi hiedelmeik, s természetesen nem marad el a huszadik század nagy meghurcoltatásainak sora sem. Az egyik legmulatságosabban megrendítő jelenet is a múlt század egyik legfájóbb eseményének megjelenítése: a trianoni osztozkodás ugyanis egy tetőtől-talpig rózsaszínbe öltöztetett, jól táplált, de időközben alaposan megfélemlített – s ezért visító malac (ez Magyarország) – fölött folyik, aki ugyancsak megcsonkítva, fájdalmak közepette biceg el lógó fejjel a trancsírozás megelégedettségében fürdőző nagyhatalmak sorfala között. Ehhez hasonló groteszkbe hajló jelenetek sorát fűzte fel Rusznyák Gábor az előadás fonalára, melyet rendkívül szellemesen és jó ritmusérzékkel egységesített. A jelenetek gyakran zenés és táncos betétekkel színesednek, ami tovább gazdagítja a kavalkádot.

Király Kinga Júlia – Király István: Boszorkánydal

Egy mostanában igen ügyetlen boszorkány néni megunja a hatástalan máglávájszok előállítását, és rádöbben, hogy nem is akart boszorkány lenni soha. Elindul hát megkérni a király bácsi kezét, hogy boldog feleség legyen. A király bácsi azonban mélakórban szenved, és mert a régóta tartó halálos szomorúság már-már felemészti, nem csak ő, de a királyság is veszélyben van. Az udvarban éppen az utolsó erőfeszítések zajlanak, hogy megmentsék a királyt: nevettető bajnokságot rendeznek, mert őfelsége, ha sürgősen nem neveti el magát, hamarosan meghal. Ebbe a bajnokságba sétál bele a boszorkány néni. A legénykérés azonban sikertelen. A király kineveti. A kikosarazott boszorkány néni pedig megátkozza a királyt: fázzon élete végéig. És fog az ügyetlen boszorkány néni átka.

A szomorúból vacogóvá lett király bácsi, miután mindent lebontatott és eltüzelt a birodalomban, nekivág, hogy megtalálja a meleget. Találkozik manókkal, versenycsigákkal, egy dalgyűjtő macskával, és a macska gyűjtéseivel, na és persze találkozik a boszorkány nénivel is. Itt a vége? Igen, de nem csak úgy, mint a mesékben…

(Király Kinga Júlia, dramaturg)

» Korábbi híreink