HAMLET

Fagyöngyszüret az Ariel Színházban

Az évad utolsó előadásaként játsszák június 16-án, szerda este 8 órától a marosvásárhelyi Ariel Színházban, a Fagyöngyszüret című zenés történetet..

A Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színházzal közösen létrehozott produkció forgatókönyve angol és skót balladákra, illetve Robert Burns ballada-feldolgozásaira épül. A sajátos stílusvilágú előadás a dal, a zene, az árnyjáték, az animáció és a kontakttánc mozgástechnikájának ötvözésén alapul, a balladák fordulatos, varázslatokkal átszőtt meséi által próbál megfejtést találni a világ titkainak kifürkészhetetlen összefüggéseire.

Rendező: Barabás Olga.
Szereplők: Fodor Edina (a Kolozsvári Állami Magyar
Színház művésznője), Szabó Tibor (a
Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház színésze),
valamint Fehér Csaba, Gönczy Katalin, Szilágyi Benő
Ottó (az Ariel Színház művészei)
Harmonikán közreműködik : Zénó Apostolache.
Zene: Darvas Ferenc (Budapest).
Mozgásművészeti tanácsadó: Uray Péter (Budapest).
Látványtervező: Sebesi Sándor

Kritikai szemelvények:

Fodor Edina és Szabó Tibor dalról dalra vált színt, figurát, bár végig jellemző rájuk egyfajta ironikus eltartás, nehogy az érzelmesség csapdájába essenek: bábszerűek. Fergeteges, virtuóz alakításokat látunk, melyek intenzitása nem kopik az előadás folyamán, csak újabb és újabb finom árnyalatokkal gazdagodik (…).
Különféle jól-rosszul végződő szerelmi kalandok, bonyodalmak, a ballada líraian dramatikus formájában elbeszélve.
(Sőregi Melinda, A Hét)

Több síkon játszódó előadás a Marosvásárhelyi Ariel Színház és a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió közös produkciója (…). A manók és a díszlet együtt mesélnek férfi és nő ellentmondásos kapcsolatáról. Szeretve kínzó, új és új élvezetet kereső, majd azt is megunó, a régihez vissza-visszatérő sajátos szerelmi háromszög alakul ki (…). Darvas Ferenc zenéje a füstös, vidéki kiskocsma világát éppúgy idézi, mint a cirkuszokét, a kikiáltókét, a pénzért szórakoztatókét.
(Kónya Orsolya, www. kontextus.hu).

Fodor Edina és Szabó Tibor (...) fölényes pontossággal egyensúlyoznak a vásári-kabarébeli ripacskodás és a legnagyobb művészet határvonalán (…)
A stílusegységet a szélsőségeket összefogni képes magas rendű világlátás adja. Véres rémtörténetek és bájos évődések nemcsak közös nevezőre kerülnek, de a nagy játékban meg a látszólag derűs játékosságban egyformán súlyos létkérdéseket hordoznak (…) A sanzonokként előadott balladákat mozgásszínház kíséri, olykor váltja a varietépódiumra emlékeztető játéktéren. A háttér egy vászon, amelyre reális és szürreális képsorokat vetítenek, s amely előtt és mögött mozog-táncol, tekereg-kígyózik groteszk-fájdalmas pózokban Fehér Csaba, Gönczy Katalin és Szilágyi Benő Ottó
(Zappe László, Criticai Lapok)

» Korábbi híreink