HAMLET

Elhunyt Nagy Dezső

Megrendült szívvel tudatjuk, hogy életének 63. évében, 2004. június 14-én tragikus hirtelenséggel elhunyt NAGY DEZSŐ
színművész, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja. A társulat leghűbb színészeként negyven évadot játszott végig a színház színpadán.

Utolsó útjára szerdán, 2004. június 16-án du. 2 órai kezdettel kísérjük a Házsongárdi Temető Nagykápolnájából.

Nyugodj békében Molvik!… Magnus… Crăcănel… Jimmy Jack… Harry Brewer… Öreg… Du Bois… Pancrazio… Fortunato… Böffen Tóbiás… Rosencrantz… Hűséges Bouton… … …

Nagy Dezső (1941-2004)

A kolozsvári színház leghűségesebb tagja távozott el közülünk, fájdalmas hirtelenséggel. 1965-ben, a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola elvégzése után szerződik Kolozsvárra, azóta töretlen szeretettel, figyelemmel és művészi igényességgel formálta meg legkülönbözőbb szerepeit. Tőle tanulhatták meg a fiatalabb színészek nemzedékről nemzedékre, hogy a színház mindig több a szilárdnak tűnő falakkal közrezárt térnél, ahol játszók és nézők az előadás idejére egymásra találnak, mert a színház mérhetetlen kiterjedésű művészet, egyetemes nyelv, amely még a legsötétebb korokban is azt hirdeti, hogy az embert szabadnak alkotta meg teremtője. Az alkotó ember mély ragyogású alázatában ő jutott közülünk a legtovább. Az anyagiakra nem tört sohasem, mert lélekben gazdag ember volt. Nem pénzt, az előadások relikviáit gyűjtögette, olyan tárgyakkal vette magát körül, amelyek szeretett színházára, a pillanatnyira és a mindenkorira emlékeztették őt otthonában is. Ő volt színházunk Jean Jacques Boutonja, aki számon tudott tartani mindenkit, és ennek mindig jelét is adta, csöndes bátorítással. Ő volt az, aki őszintén együtt örült az örülőkkel, és őszintén együtt sírt a sírókkal. Ki ne emlékeznék Jimmy Jack-alakítására a Fordításokban, a kultúrája iránti szeretetét egy Isten háta mögötti szegény faluban költészetté emelő tudósra? Sokan vannak, akik előtt Tiborc képében fog megjelenni, ha rá emlékeznek, vagy vígjátéki szerepeiben idézik őt fel: Szilvay vagy Zuboly? Anselmo vagy Doktor Finache? Nem feledhetőek Shakespeare-szerepei sem, amiképpen a gyermeknek készült előadásokban nyújtott alakításai. Sokféle színházi nyelven beszélt, mert magát a Színházat értette, megtalálta benne a helyét, és a színház révén otthont talált a nem túl otthonos világban. Nagy Dezső, a Bánffy-díjas, életműdíjas Bouton, a kolozsvári színház örökös tagja - talán ez jellemezte őt leginkább: a színészi szakma szeretete és szeretet színészeten túli szakmája mindig együtt. Akinek legvégül tragikus szerepet kell alakítania, hiszen gyors halálával hűtlenné válik ahhoz a színházhoz, amely a legtöbbet jelentette számára. Nehéz belenyugodni ebbe az utolsó szereposztásba. Talán ezt, ezt a legutolsót vissza kellett volna adnod, kedves Dezső. Szomorú szívvel búcsúzik tőled a kolozsvári Magyar Színház társulata.

2004. június 14.

a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata

Forrás: A Kolozsvári Színház Honlapja

» Korábbi híreink