HAMLET

Csép Zoltán

Mozgáscsoda

Kisvárdai Lapok (fesztiválnapilap), 2004-06-20

A malom szereplői egy kissé archaikus világot idéznek meg, de ugyanakkor azt érezzük, hogy nagyon közel vannak hozzánk. Az előadásban elsősorban nem a történet, a mese a fontos, hanem az, ahogyan ezt a hét szereplő megéli. Az egymáshoz való viszonyukból épül föl a történet. Ehhez egy kevésbé megszokott színházi nyelvet választanak a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művészei: tánc és mozgás révén mesélnek.
A mese – itt egy balladai motívumokat használó előadásról van szó – akkor szép és akkor hihető, hogyha hiteles. A hét ember hihetetlen intenzitással éli át az eseményeket. Mindenki tudja, hogy mikor kell ki- és belépnie, mi a feladata. Tragikus történetről lévén szó az érzelmek exponálása lényeges, de a tragédia igazából akkor következik be, ha van előtte valamilyen ellenpont. Sajátosan fanyar humora van az előadásnak, ugyanakkor a zene és mozgás ritmusának váltakozása, a gesztusok felnagyítása és elaprózása a megfelelő helyzetekben előkészíti a balvégzetet.
Az előadás mozgásnyelve felrúg minden konvenciót, új formákat teremt. Keverednek benne a néptánc és mindennapi mozgás elemei, minden teatralitást mellőzve. Ember és test, illetve ember emberhez való viszonya kerül előtérbe. Nagyon ritkán lehet színpadon látni, hogy színészek úgy élik meg a szituációkat, hogy miközben abszolút „állapotban vannak”, nem csak magukra koncentrálnak, hanem a partner minden mozdulatára is figyelnek. Ebben az esetben egy olyan kollektív munkának vagyunk szemtanúi, amely a színház igazi varázsát jelenti.
(teatrológia szak II. évfolyam, Marosvásárhely)

A malom