HAMLET

Ilyés István

A Teatrul Imposibil (Lehetetlen Színház)

Mai drámák az olvasás virtuális színpadán

Krónika (Szempont), 2004-06-04

7dráma 7szerző 7virtuális előadás címmel felolvasóesteket szervezett 2004. március 29. és május 24. között Kolozsváron. Az esemény hétfő esténként a Diesel klubban kapott helyett, célja a kortárs magyar dráma népszerűsítése volt. A felolvasó színház marginális műfaj, Erdélyben nincs különösebb hagyománya. Így még dicséretesebb az a vállalakozás, hogy a Teatrul Imposibil (Kolozsvár) 2003-ban román nyelven indított felolvasó színházi sorozatot kortárs európai drámákból. 2004-ben pedig kortárs magyar drámák köré szerveződő felolvasóesteket rendezett. A szervezők sajtónyilatkozata szerint: kezdeményezésük célja felkelteni a magyar közönség érdeklődését a Teatrul Imposibil által képviselt alternatív színjátszás iránt. A program keretében romániai viszonylatban első ízben ismerkedhettek meg az érdeklődők meghatározó kortárs magyar drámaírók műveivel.
A felolvasó színházi projektben rendezők, színészek, dramaturgok, zenészek és képzőművészek vettek részt. A kortárs magyar drámát pedig Kárpáti Péter, Darvasi László, Garaczi László, Háy János, Szilágyi Andor, Lőrincz Attila és Filó Vera szövegei képviselték. A nézőket is aktívan bevonták, ugyanis szavazatukkal hozzájárultak egy előadás és egy kötet létrejöttéhez. A rendezvény nagyszerű alkalom volt a kortárs magyar dráma népszerűsítésére. A kortárs dráma mind irodalmi, mind színházi szempontból kisebbségi műfaj. Ez nehezen változhat, ameddig az erdélyi színházak következetesen, minden évadban csak pár klasszikus, unalomig interpretált dráma köré szervezik évadjukat.
A kortárs magyar dráma nem rendelkezik olvasói tömegbázissal. A drámával valamennyire is foglalkozó írásos reflexiót nyújtó színikritika kitart a múlt századi dramatikus normák keresgélése mellett, s annak okát kutatja, miként irányítható vissza évezredes teátrális értékekhez a jelen írásgyakorlata. A konfliktus, a jellemek, a történetmesélés, a szociokulturális referenciák megléte szerint értékeli a dramatikus szövegeket. A kortárs színházkritika merev normafenntartása eredményeképpen lelassult a drámaolvasási metódus természetes, szerves alakulása, s az a bizarr helyzet állt elő, hogy a kortárs dráma legizgalmasabb vonulata, a szituációt, a szereplőt, az identitást, a változást, sőt még a dialógust is megszüntető vagy mássá alakító szöveg elemző olvasás nélkül maradt.
A kortárs magyar dráma e normarend híján nem kerül még a szakolvasó asztalára sem, s hiába jelenik meg a legtöbb szerző legtöbb darabja; amíg nincs meg hozzájuk az olvasási kulcs, nem illeszkedhetnek be a kortárs magyar irodalom, színház egészébe.
A felolvasó színház többnyire egy rendező munkájához kötődik. Tehát konceptuálisan összeolvasva a színészek játékával, a térrel és egy potenciális előadás elemeivel: akár díszlet, jelmez, zene és egyéb elem is megjelenhet jelzésszerűen vagy kidolgozva. A szöveg jóval nagyobb szerepet kap, mint egy kész előadásban, ez lehetőséget ad a dramatikus szövegnek arra, hogy jelenlétében próbálja ki magát, mintegy tesztelődjék. Nem utolsó sorban lehetőség arra, hogy eljusson a nézőkhöz.
Március 29-én a Diesel klubban az első felolvasóesten Darvasi László Argentina című szövege került színpadra/felolvasásra Szabó Attila rendezésében. Darvasi László költő, író, drámaíró, publicista Argentina (avagy hogyan legyünk szentek, búcsú a XX. századtól) című szövege isteni-emberi színjáték, középkori angol titokjáték. Darvasi elsősorban prózaíró, a felolvasóesten az alkotók ezt hangsúlyozták a szöveg elmélyült tolmácsolásával, melyet bábszínházas elemekkel tettek plasztikusabbá.
A második felolvasóest Varga Ibolya rendezésében, Kárpáti Péter A negyedik kapu című műve volt. Kárpáti Péternek három drámakötete jelent meg, drámái többnyire jelentős előadásokhoz kötődnek. Kárpáti drámái határozott egyéni szerzői akaratot, kanonikusan olvasható írószándékot és jelenlétet mutatnak. Az alkotók a dráma rituális jellegét emelték ki, tradicionális zsidó szertartások és zenék elemeit használva.
Május 3-án Garaczi László Fesd feketére! című szövege hangzott el Sarwadi Paul rendezésében. Garaczi a magyarországi drámaközegben a legmozgékonyabb és legképlékenyebb dramatikus szövegeket írja. Laza és könnyed jelenetezéssel, sejtetett, de érdektelenségében nem pontosított térrel, jelöletlen, de valósnak olvasható időutalásokkal mozgatja olvasóit. A felolvasás során az alkotók éppen a helyzetek többértelműségét és a jelöletlenség bizonytalanságát hangsúlyozták. Május 10-én Filó Vera Rob és Tot pont még nevet egyet című dramatikus szövege került felolvasásra Ilyés István, Szilágyi-Palkó Csaba, Domokos Erika, Török Tihamér, Tímár László olvasatában. Filó Vera kanavászokat ír, a kortárs magyar drámák közül talán az ő szövegeire jellemző a leginkább a műfaj következetes dekonstrukciója: az esetlegességek, a mellérendeléses szerkezet, az idő és térsíkok gyors váltogatása, töredékessége, többértelműsége. Ennek analógiájára: az előadás a szöveg, a színház, a számítógépes dizájn és a számítógépes zene viszonyából szerveződött.
A sorozat következő előadása Háy János A Herner Ferike faterja című darabja volt Sarwadi Paul rendezésében. Háy János közvetlen párbeszédeket, helyzeteket idéző nyelve elevenen, otthonosan idéződött fel a színis diákok tolmácsolásában. Szilágyi-Palkó Csaba előadása Lőrinczy Attila Balta a fejbe című szövege nyomán a divatos életformák, műfajok, televíziós és filmes látásmódoknak a drámai szituációra történő következetes rávetítése révén a konkrét aktualitásra reflektált.
Az utolsó felolvasóestre május 31-én került sor Péter Beáta rendezésében: a színis hallgatók Szilágyi Andor El nem küldött levelek című szövegét olvasták. Péter Beáta koncepciójában a két szerepet nyolc színész alakította, ezáltal hangsúlyozva a jellem és a történések töredékességét. A nézők szavazatai alapján Háy Jánostól
A Herner Ferike faterja kerül majd megrendezésre. A megjelenő kötetben még Lőrinczy Attila Balta a fejbe és Garaczi László Fesd feketére! című szövegei kapnak helyet.