HAMLET

H. R.

HARAG GYÖRGY EMLÉKNAPOK II.

Sűrűsödnek az események

[2006. May. 6.]

Harag-előadás és –interjú vetítése, díszletterv-kiállítás, Caragiale és vándordíjak átadása.

A 2000-ben megszervezett Harag György Emléknapok programjában is fontos helyük volt a délelőtti vetítéseknek: filmszalagon rögzített, többé-kevésbé élvezhető minőségű felvételek láthattunk Harag rendezéseiről.

Farkas Ibolya - filmkocka a Harag György Emléknapokon (az 1973-ban bemutatott #i#Szerelem#/i# Lujzája)

A szervezők idén a rendezvény második napján Barta Lajos Szerelem című darabjának 1973-as rendezését vetítették le a kolozsvári színház nagytermében. A kissé eltorzított színpadi alakok (a felvételen minden szereplő szélesebbnek tűnt, mint a valóságban) üres térben lézengtek, sétáltak vagy éppen szaladtak... A három nővér kétségbeesett boldogságkeresése, esendő, mégis nevetséges alakjaik elevenedtek fel újra. Sorsukat meghatározza vidéki, ráadásul városszéli elszigeteltségük, a társadalmi normák, de szüleik jelenléte és hadaró-egymás szavába vágó beszélgetéseik. Minden sivár, kongó, üres... A szenvedélyek, a szerelem viszont itt is fellángol, és a nyomasztó hangulat egy percig sem elviselhetetlen, mert az alkotók kitűnő, ma is érvényes, jól adagolt humorral fűszerezték a komédiát.

Harag György figyelő, megértő arca, amint Huszár Sándorral beszélget - képkocka egy 1975-ben készített interjúból

Az Emléknapok első kiadásán a színháztörténeti csemegének számító vetítéseket beszélgetések követték egy-egy meghívottal, aki részt vett annak idején az alkotófolyamatban. Erre sajnos nem került sor tegnap, de kárpótlásul megnézhettünk egy 1975-ben készült interjút: Huszár Sándor kérdezte Harag Györgyöt. Mai szemmel nézve kínosan gyenge (sőt, buta, felkészületlen) kérdések hangzottak el, azokra pedig nagyon derűs, okos, alapos válaszok. Talán azok a riporteri megoldások is, amelyek nem csak megértő mosolyt, hanem hangos nevetést váltottak ki a publikumból, 30 évvel ezelőtt a korszerű tévézés iskolapéldái lehettek....

Stürmer-vázlatok

A Emléknapok előzményeként a Kolozsvári Állami Magyar Színház előcsarnokában néhány nappal ezelőtt már megjelent egy hatalmas rácsos fémszerkezet, mely három majdnem egyenlő részre osztotta a kopár “büfét”. Itt rendezték be Helmuth Stürmer díszlettervező kiállítását.

A kolozsvári #i#Cseresznyéskert#/i# makettje (r. Vlad Mugur)

A makettekről készített fényképek és világítás-tanulmányok mellett a színpadon felépített díszletekről, illetve az előadásokról készült felvételek jelentek meg a képkeretekben: az aprólékos, alapos, pontos munka lenyűgöző példái. Stürmer olyan világhírű rendezők munkatársa, mint Liviu Ciulei, Lucian Pintilie, Silviu Purcărete, a néhai Vlad Mugur és Tompa Gábor. Az egyik sarokban látható néhány olyan előadás videófelvétele is, melyet Stürmer tervezett.

Helmut Stürmer: mindig kalapban látni A kiállítás megnyitóján a tervező Marina Constantinescu színházkritikus beszélt a munkákról, melyek szerinte a pontosság költészetét, a színház lényegét fejezik ki és odaadó, szeretettel végzett munkáról tanúskodnak. A tervező még annyit árult el, hogy a kiállításnak egy részét Tompa Gábor felkérésére készítette el, ezek egy nagyobb léptékű tárlat részét képezik, melyet 2007-ben Nagyszebenben tekinthetünk meg.

Az elveszett levél előadása után az 1992-ben alapított Bánffy Miklós Vándordíj és az idén alapított Vlad Mugur Vándordíj átadására került sor. Az évad legkiemelkedőbb művészi teljesítményéért (Marie a Woyzeck című előadásban) a színház művészeti tanácsa Kézdi Imola művésznőnek ítélte oda a Bánffy Miklós Vándordíjat, a legjobb vendégművészi teljesítményt értékelendő, Mihai Măniuţiunak, a Woyzeck rendezőjének adományozták a Vlad Mugur Vándordíjat.

Caragiale szellemében Kézdi Imola a Bánffy Miklós Vándordíj átvételekor megköszöni a művészeti tanácsnak, hogy "ráizélték a voksaikat"

Nagy mesterek égisze alatt: Mihai Măniuţiu megtiszteltetésnek érzi, a Harag György Emléknapokon veheti át a Vlad Mugurról elnevezett díjat. A képen: Tompa Gábor, Marina Constantinescu és Măniuţiu

A díjátadási ceremónia az Oscar-díjak, illetve az UNITER-díjak ünnepi hangulatát idézték: vetített előadásrészletek árulták el, ki az idei nyertes, munkájukat Marina Constantinescu kritikus méltatta, a díjazottak pedig pár szóban köszönetet mondhattak. A szokásos „szuszpansz” fenntartása viszont kissé érthetetlen volt, hiszen a színház napokkal korábban a sajtó nyilvánosságára hozta a díjazottak nevét.

Fotók: Lőrincz Ildikó

kapcsolódó írások

ZOE, ZOE, LÉGY FÉRFI! HARAG GYÖRGY EMLÉKNAPOK I. Program

» Korábbi cikkek