Jakab-Benke Nándor
FÉLTÉKENYSÉG RELOADED
[2000. Jan. 13.]
[fotóriport] A sepsiszentgyörgyi Bocsárdi-féle Othelló kicsit hű is a sztorihoz, kicsit át is értelmezi. Alázatosabban nyúl a Shakespeare által rögzítettekhez, de anakronizmusaival és akrobatikus betéteivel ki is tágítja a szűk Globe-közeli értelmezést.
Az előadásban érdekes szerepet kapnak egyes díszletelemek. Egy szék hirtelen prófétai magasságokba rántja Othellót, akit Jágó tipor sárba egy hatalmas reflektorral vallatva. És a kötél! Végig fenyegető entitásként vesz részt a darabban, először csak a baljós harangot gongató kötőként, majd végül a főhős öngyilkosságának eszközeként.
(c) Fotó: Barabás Zsolt
Kaptunk egy ketyegő Nemes Levente-Brabantiót, aki később Bolondként is feltűnik, együgyű nyugodtságával szinte a legnormálisabb a bagázsból; egy szexuálisan is frusztrált, perverz Váta-Jágót, aki kéjes örömet érez, miközben több kapura játszva szövi cseleit; egy jópofa, nagyképű, bajtárskodó, de valahol gyámoltalan Mátray-Cassiót, akit szinte sajnálunk felemelkedéséért;
(c) Fotó: Barabás Zsolt
kapunk egy, az önigazolás izgalmában pihegő, kitágult orrlyukkal és pupillával megszépülő Desdemonát, aki csak Björkre hajlandó halálba vergődni, ezzel némiképp a Táncos a sötétbenre hajazva (főleg, hogy nehéz eldönteni: ki akar egyáltalán szabadulni?); egy nőként és szereplőként is mellőzött, félszeg Emíliát (Péter Hilda) és egy Pállfy Tibort, aki Othellót játszik, de ezúttal nem biztos, hogy az előadás legerősebb láncszeme: már a darab elején olyan arcot vág, mint aki tudja, hogy úgyis meghal a végén, félig lelőve a poént – talán túl kevéssé extrém a szerepe a megszokottakhoz képest, ám megértem a rendezőt, hogy őt választotta, hiszen Shakespeare Othelló-definíciója a szépségideálok holdudvarától is messze keringő, fekete, korosodó lovag.
(c) Fotó: Barabás Zsolt
Kaptunk egy újraértelmezett, de félreértelmezhetetlenül a féltékenységről és annak káros mivoltáról szóló Shakespeare-t.
(c) Fotó: Barabás Zsolt
S mihelyt féltékenységről esik szó, nehezünkre esik el nem gondolkodni: kik a fekete bárányok az erdélyi magyar színjátszásban, elévülhetetlen érdemeik ellenére? Kik a velencei vagy erdélyi tanácstagok, akik bőrszínekben, büdzsékben és török(minisztériumi) inváziókban gondolkoznak? Kik a gyanútlan balfék Cassiók, akik örök strómanként még örülnek is kinevezésüknek? S végül, kik a cselszövők, akik ott lobogatják az árulkodó kendőket minden sarkon? Desdemona, az áldozat pedig kézen-közön a színház lesz? Noha az előadás ezekre a kérdésekre nem ad választ, mindenképpen mai dimenziókba is kinyújtja az örök Shakespeare-művet.
(c) Fotó: Barabás Zsolt
(c) Fotó: Barabás Zsolt
(c) Fotó: Barabás Zsolt
(c) Fotó: Barabás Zsolt
(c) Fotó: Barabás Zsolt
Hírek
- » Sepsiszentgyörgyön ünnepi előadás a boldogságkeresésről
- » Ács Alajosra emlékezik a szatmári Harag György Társulat
- » Diótörő karácsonykor a Magyar Operában: gyerekeknek a belépés díjtalan
- » Kolozsvári összefogás: 200 gyerek kap színházjegyet ajándékba
- » A 2012-es évet záró zenés szuperprodukciójára készül a Tompa Miklós Társulat
Cikkek
A Hamlet.ro tartalma a Creative Commons jogvédelmi elvei szerint használható fel.