HAMLET

Bodor Emőke

BÁBOS NAPLÓ I.

Cimborák 3 - Erdélyi Magyar Bábostalálkozó

[2011. Oct. 5.]

A fesztiválnyitó Ilók és Mihókról, a Szsegény Dzsoni és Árnikáról, két kolozsvári produkcióról és szakmai beszélgetésekről.

In medias res, vágjunk mindjárt a dolgok közepébe, térjünk a lényegre!

Fesztiválmegnyitó zsíroskenyérrel és málnaszörppel
Valahogy így indult az idei Cimborák 3 – Erdélyi Magyar Bábostalálkozó Sepsiszentgyörgyön. Minden hosszú, „hivatalos” megnyitószöveget mellőzve a házigazda társulat (Cimborák Bábszínház) nekivágott a Találkozónak az Ilók és Mihók előadással. Az történet egyszerű. Mihók (Nagy Kopeczky Kálmán) meg akarja kérni Ilók (Porzsolt Erzsébet) kezét, ám többszöri próbálkozás után sem sikerül neki. A mókás leánykérés, Mihók bugyuta magatartása, a végtelenségig fokozott ügyetlenkedése igencsak megnevettette a közönséget, s végül –  mint ahogy az minden mesében történni szokott –  elnyeri Ilók kezét is.

Ilók és Mihók

(Fotók: Henning János)

Az előadás erénye a zene, mely meghatározza az előadás hangulatát, illetve megteremti azt a népi világot, amelyben a színészek és a bábok egyaránt mozognak. Az előadás (élőzenés) lakodalommal zárul, mely aztán megnyitó ünnepséggé alakult, s Nagy Kopeczky Kálmán egy pohár málnaszörp és egy jókora zsíroskenyér mellett „hivatalosan” is megnyitotta a találkozót.

A hétfői napot Lukács Emőke egyéni műsora indította Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika című előadásával. A történet képzeletbeli meseszobába kalauzol, ahol egyszer csak minden játék életre kel, s a ruhásszekrény palotává, a kockák zsémbeskedő testvérekké, a paplan égigérő fává, s a csipesz focicsatárrá változik.

A szegény ember királysága © Henning János

Az előadás minden pillanata élvezhető elsősorban azért, mert jelenetenként más-más bábos technikával operál, mely gazdagítja, színessé és igencsak élvezhetővé teszi az első hallásra egyszerűnek tűnő történetet: „Dzsoni szereti Árnikát és Árnika szereti Dzsonit. Ennyi.”

A délutánt a kolozsvári Sétáló Bábszínház humoros előadása tette derűssé. A pösze nyuszi és a kisegér az oroszlán születésnapjára készül, ám inkább őket éri a meglepetés, mikor a zsarnok tigris foglalja el az oroszlánkirály trónját. Ettől kezdve egyetlen céljuk az, hogy kiszabadítsák és visszahívják királyukat. A történet könnyed, a karakterek szerethetővé válnak minden korosztály számára; nyelvi humorát és játékosságát a felnőtt közönség is élvezte.

Tigrisből nem lesz szalonna

Minden nap szakmai beszélgetéssel zárul. Az első est témája a mozgás és bábszínház volt. A beszélgetést Bordás Attila táncos, koreográfus vezette fel, aki inkább a mozgásművészet fontosságát hangsúlyozta, Nagy K. Kálmán és Vincze László aztán a bábszínházban is megpróbálta megtalálni ennek a helyét. Szabad beszélgetésekről van szó, így aztán mindenről szó esett és eshet pl. a bábos oktatásról, Kovács Ildikóról, vagy bábtechnikákról.

Kedden ismét két társulat előadását láthattuk. Délelőtt a nagyváradi Szigligeti Színház Liliput Társulata mondott egy „kicsit régi mesét” Kinizsi Pálról dalokba és rímekbe foglalva. Az előadás interaktív, megpróbálja bevonni a gyerekközönséget az előadásba, így együtt sütik meg a kenyeret, cipót, zsömlét s együtt győzik le a török csapatot is. Mint ahogy eddig minden előadást, ezt is mindkét időpontban zsúfolásig telt nézőtérrel játszották.

A kígyónyelvű sárkány

Délutáni, az 1001 Mese Bábszínház előadásra szinte lehetetlen volt bejutni, így 1 perc gondolkodási idő és 10 perc szünet után az alkotó (Bereczky Gyula) még egyszer eljátszotta egyéni előadását azok számára akik nem jutottak be az első körben. Az előadás – mint ahogy az késöbb a szakmai beszélgetésen is elhangzott – sajátos színházi nyelvet használ és egyedülálló tehnikával dolgozik. Üzenete mindenki számára dekódolható (barátságról van szó), ám a szövegből adódóan az előadás célközönsége nem 4 éves gyerek hanem inkább 14 éves.

A kedd esti beszélgetés az éjszakába nyúlt. A zene szerepe a bábszínházban mindenki számára igen érdekes témának bizonyult, hiszen a meghívottaknak köszönhetően (Kelemen István és Csibi Szabolcs) betekintést nyertünk a zenei szaknyelv, zenei kifejezések és nem utolsó sorban „zeneszerzési kulisszatitkok” világába.

kapcsolódó írások

CIMBORÁK KÖZT 1. CIMBORÁK KÖZT 2.

» Korábbi cikkek