HAMLET

Simon Judit

Rejtélyek tiszta háza

Erdélyi Riport, 2009-04-23

Bármennyire neves író Ruhl, nem ismertem a darabját, de ez az én bajom, mert ha tudom, miről szól, nem biztos, hogy megnézem a Keresztes Attila rendezte előadást. Vagy ha mégis, akkor elvárások nélkül, csak azért, hogy lássam Csíky Ibolyát és lányát, Vindis Andreát együtt játszani.

Divatos amerikai szerző Sarah Ruhl, darabjait világszerte játsszák. Illene meghatódni, hogy női sorsokon keresztül filozófiai mélységek mentén inog, de megmarad a szélen, nem zuhan le, úgyhogy a meghatódás elmaradt. Legalábbis a kolozsvári Tiszta ház előadásán képtelen voltam meghatódni, jól is csak akkor éreztem magam, ha Csíky Ibolya volt színpadon.

Bevallom, meg nem néztem volna olyan darab előadását, melyben részletesen taglalják a rákbetegséget és annak kezelési módját. Divatos ma betegségeket ábrázolni, de nekem elég, ha utalnak valamilyen kórra, a részletekre nem vagyok kíváncsi.

Szóval, van ebben a darabban nevetve született clown, aki titokzatos kellene legyen, de a rendező (Keresztes Attila) tesz róla, hogy ne legyen az, és arról is, hogy nehogy kibontakozzon a clownfilozófia. És ez a lány (Vindis Andrea) portugálul mond vicceket, ami azért vicces, mert szót nem értünk belőle, de legalább a játéka élvezetes. Szegényke bejárónő, csak utál takarítani. Asszonya, a doktornő (Stief Magda) akkurátus, és nagyon szenved, mert a férje beleszeretett egy másik nőbe, aki a páciense, mert a férj is orvos, pontosabban sebész (Keresztes Sándor). A nő (Sebők Klára), aki miatt az orvos férj elveszti az eszét, rákos beteg, de szeret élni és nevetni, ám a kór erősebb nála. Aztán ott van az orvosnő testvére, aki a bejárónő szerencséjére imád takarítani, ez a szenvedélye, mert az ő élete is félrecsúszott. Õt játssza a váradi Csíky Ibolya, ami kész szerencse, mert ha ő nem lenne az előadásban, az egész nem érne két krajcárt. Neki ugyanis nem csak humora van; érzelmeinek a megjelenítése valódi színházi élmény. A rendező nem tudta megakadályozni, hogy minden mozdulata, arckifejezése, mondata árulkodjon arról, ki is az a nő, akit megszemélyesít, milyen érzelmek kavarognak benne. Vindis Andrea közelít még hozzá játékban, csak a rendezőnek kellett volna teret engedni ennek a fiatal színésznőnek.

Néha vicces az előadás, máskor merev. Csak nem ott és akkor vicces, amikor kellene. Pontosabban vannak nevetséges megoldások, egyenesen kínosak. No meg sztereotípiák is, ilyen a sterilen fehér díszlet és jelmezek, csak a szerető visel színes ruhákat, mert ő éli az életet. A lány feketében van, mert ugye lehet akár a halál angyala is, végül az ő tökéletes vicce segíti nevetve a halálba a beteg nőt. Na és még egy titok, de ezt is jó előre felfedi az előadás: a nő lehetne a viccet kereső bejárónő anyja is, hiszen az is nevetve halt meg, az apja nevettette meg. A szülőket filmen látjuk, amikor a lány emlékezik rájuk, Sebők és Keresztes személyesítik meg őket, és akkor hol a titok? Sehol. Számomra az a titok, miért állította színpadra Keresztes Attila ezt a darabot. Lehet, hogy Csíkynek és Stiefnek akart szerepet találni. Találhatott volna jobbakat is.