Márton Imola
Vallomás
Első tudósítás (Első nap)
Ellenfeny Online, 2009-03-18
REFLEX Nemzetközi Színházi Biennálé
A Sepsiszentgyörgyön zajló Reflex Nemzetközi Színházi Biennálé több okból is az idei évad egyik legizgalmasabb színházi eseményének ígérkezik (romániai és erdélyi viszonylatban egyaránt). Azon túl, hogy a programban igazi csemegékre találunk, izgalmas a fesztivál jellege is, melynek meghatározó eleme a reflex, a hatás, a kölcsönhatás. Ebből a szempontból kiemelten fontos szerepet játszanak az előadások utáni közönségtalálkozók, amelyek lehetőséget nyújtanak - pontosabban nyújthatnak - az alkotók és a közönség, illetve a különböző színházi kultúrák találkozására és párbeszédére.
Ez a találkozás a fesztivál első előadása (A karnevál utolsó éjszakája - Katona József Színház, Budapest) után sajnos nem jött létre. A beszélgetés moderátora, Alice Georgescu és az előadás rendezője, színészei a hiányos és pontatlan fordítás miatt elbeszéltek egymás mellett. A közönségtalálkozó magyar és román nyelvet egyaránt értő résztvevői számára mégis fellelhető volt a félresikerült párbeszédben egy fontos problematika. Alice Georgescu A karnevál utolsó éjszakájából kiindulva próbált közelíteni a Katona József Színház esztétikai programjának, darabválasztásának és a magyarországi színházi struktúrában betöltött szerepének, pozíciójának kérdéséhez.
A Goldoni-darabokat általában a vígjáték könnyed műfajába szokás sorolni. Ennek ellenére e művek komplexitása megkérdőjelezhetetlen, mivel a vígjátéki felszín alatt reális problémák, korszaktól függetlenül felmerülő kérdések húzódnak meg. Ilyen módon Goldoni darabjai középúton haladnak: közönségbarát művek, ám mégsem kommerszek.
A karnevál utolsó éjszakájában Zsámbéki Gábort láthatóan most sem csak a darab elsődleges problémaköre, a szerelem érdekelte. A hangsúlyok ismét máshová kerültek. A rendező élesebbé tette a generációk gondolkodásmódja közötti különbségek pontos megrajzolását. Az előadásban különösen fontossá vált a mesterségek, szakmák biztos létének kérdésessége, a menni vagy maradni dilemmája és az otthonhagyottakban a távozók után fellépő hiányérzet, űr.
Az említett problémákat vizsgálva egyértelművé válik Zsámbéki Gábor darabválasztási elve, amely nagyban meghatározza a Katona József Színház irányvonalait, a magyarországi színházak rendszerében elfoglalt helyét. A beszélgetés folyamán maga Zsámbéki is többször hangsúlyozta, számára (azon túl, hogy szigorúan elutasítja a kommerszet) elsősorban az a fontos, hogy a kiválasztott darab a társulat tagjairól szóljon, a saját problémáikat, kérdéseiket járja körül. Ahogy A karnevál utolsó éjszakája kapcsán Alice Georgescu is megjegyezte, az előadás kijelenti a problémákat, de nem ajánl fel megoldási lehetőségeket.
A kiválasztott művekhez való személyes kötődés tehát előfeltétel a Katona társulata számára. A sepsiszentgyörgyi fesztiválon vendégszereplő produkció kétszeres vallomás: ahogyan Goldoni e darab megírása által vallott saját kételyeiről, úgy a Katona előadása Zsámbéki elképzelése által beszél a maga problémáiról. Őszintén. Közvetetten. És közvetlenül is.
Márton Imola kritikái
- » Oreszteia vérben
- » Törékeny látomások
- » Billegő Barázda
- » Ionescót játszani
- » Visszafogott Kafka
- » A brechti hatodik, az afrimi hetedik
- » Kísérletek
- » Oreszteia a mában
- » Vallomás
- » Portia úrhölgy
- » "Lehántani a fölösleget"
- » Szerelmi sokszög
- » Íme a színész
- » Párosult magány
- » Improvizatív Tartuffe
- » Ascher körül
- » Portré Akárkiről