HAMLET

Biró Réka

NAPLÓ(PÓ) TEMESVÁRON

Negyedik hangulatjelentés az Eurórégiós Fesztiválról

[2012. May. 24.]

TESZT - Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó

"Számomra a tegnapi nap legnagyobb kérdése, hogy mit keres két napja a színházban egy apáca." [TESZT-napló]

Ritkán figyelünk azokra az emberekre, akik a színházban a háttérmunkálatokat végzik. Az erdélyi színházak közül a temesvári az egyetlen, ahol grafikus ül a grafikusi székben. Talán ezért nem fókuszálunk. Mert az ilyen székekben általában nem szakmabeliek fészkelődnek. A TESZTen viszont mást látok, mintha itt mindenki pontosan azzal foglalkozna, ami a dolga. S ha nem így van, akkor jól titkolják.

Színházban nem látunk bele a részletekbe, ezt általában nem engedik. Pölö, hogy hány plakátterv készül el a végleges előtt. Vagy milyen nehézségekkel szembesül a plakátkészítő (színházi hályogkovács). Mondjuk tegnap, Benedek Levente plakátkiállításának megnyitóján sem nagyon engedték, hogy kibontakozzon. Meg is jegyeztem, hogy sok szót nem adtak neked, kár, mire ő, az a kár, hogy nem engedtek óriásban nyomtatni. A grafikus titkai előttünk rejtve vannak, nem láthatjuk, csak a végső terméket. Pedig a folyamat csodáiba is jó lenne néha belelátni. Ma szembementem Benedek Leventével, levágta haját, megborotválkozott. Hátha új korszak kezdődik.

Fanny és Alexander

A tegnapi Fanni és Alexander utáni beszélgetésen többször felvetődött az a kérdés, hogy a színházi alkotóknak szükséges-e látniuk a Bergman-filmet. Én arra hajlok, hogy a színészeknek nem, viszont a rendezőnek kötelező. Én Fanni és Alexander-szűzen mentem be az előadásra, nem voltak elvárásaim. A beszélgetésen az is elhangzott, hogy a történetben nem is az a fontos, hogy igaz-e, hanem, hogy a két főszereplő nézőpontján keresztül figyelőzhessünk. Ha ez sikerül, akkor az előadás elérte célját. De én nem láttam a céltáblát. Talán ha az előadás is olyan potenciált sejtetett volna, mint két színész, a püspök és az anya.

Triptichon

Kovács Gerzson Péter Triptichonja három hangszeren, hegedűn, furulyán és cimbalmon keresztül játszik a tánccal, a testtel. Vagy Kovács Gerzson Péter teste játszik a hangszerekkel. Ritkán történik, hogy egy ember egyedül képes legyen lekötni a figyelmet. Azt hiszem, ehhez teljesen másfajta megközelítés szükséges. A Triptichon úgy bánik, játszik a testtel és hanggal, ahogy Mácsai Pál az Örkény-szövegekkel, méltósággal.

Állatfarm

Az Auăleu Színház Állatfarm című zenés előadása tökéletes levezetője volt a tegnapi napnak. A stúdióterem kellemes szénás csűrré vált. Felszabadított a zene, a humoros szöveg, a kreativitás. Ott a széna között az jutott eszembe, hogy általában sikeresek lesznek azok az előadások, amelyek felvállaltan kis közösségeknek játszanak.

Számomra a tegnapi nap legnagyobb kérdése, hogy mit keres két napja a színházban egy apáca. Megtudja ezt valaki válaszolni?

Fotók: Bíró Márton

kapcsolódó írások

NAPLÓ(PÓ) TEMESVÁRON (I.) NAPLÓ(PÓ) TEMESVÁRON (II.) NAPLÓ(PÓ) TEMESVÁRON (III.)

» Korábbi cikkek